– Úgy gondolom, Szerbiának soha többé nem lesz még egy olyan elnöke, aki ennyit és ilyen keményen küzdött volna, aki ennyire önfeláldozó volt Szerbia érdekében. Megtiszteltetés, hogy egy ilyen embertől vehetem át ezt a tisztséget, és hogy addig őrizhetem ezt a pozíciót, amíg a nép meg nem választja a Szerb Köztársaság következő elnökét – jelentette ki tegnap Ana Brnabić, a feloszlatott parlament elnöke a köztársasági elnöki hivatalban. Azután nyilatkozott, hogy átvette az államfői teendőket Aleksandar Vučićtól, aki előző este lemondott tisztségéről. Vučić – aki lépését azzal indokolta, hogy egyszerű polgárként kíván részt venni a közelgő rendkívüli köztársasági parlamenti választásokon – a kabinetjében adta át „utódjának” az állami pecsétet, a kitüntetésekről és kegyelmi ügyekről szóló rendeleteket, az ajándékok nyilvántartását, valamint a pénzügyi, a munkásságáról szóló, illetve a bírósági és végrehajtási eljárásokat összegző jelentéseket.
A hivatalos átadás-átvételi jegyzőkönyv is rögzíti, hogy a dokumentum aláírásával megtörtént a tisztség átadása a leköszönő államfő és az ügyvezető elnöki funkcióba lépő házelnök között. A találkozó során Aleksandar Vučić – aki kiemelte, hogy feladatait hűségesen, tisztességesen és becsületesen látta el – születésnapja alkalmából is felköszöntötte Ana Brnabićot.
Az ügyvezető államfő megköszönte elődjének „a hazáért vívott küzdelmét”, és sok sikert kívánt neki a jövőben.
– Vučić tegnap óta egy határozott és új harcba kezdett Szerbia védelme és megőrzése érdekében. Én pedig minden idegszálammal azon leszek, hogy megőrizzem ezt a helyet, amíg a nép ki nem választja a következő államfőt. Kicsit ironikus, hogy egész szakmai életemben a pecsétek ellen, azok eltörléséért harcoltam, most pedig kézhez kaptam Szerbia legfontosabb pecsétjét – fogalmazott a politikus.
ALKOTMÁNYOS HATÁRIDŐK
Az alkotmány értelmében az ügyvezető államfői tisztséget Ana Brnabić házelnök legfeljebb 90 napig töltheti be. A köztársasági elnökválasztást a parlament elnöke írja ki, a kiírás és a voksolás napja között pedig legalább harminc, de legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie. Vučić tegnap úgy fogalmazott, hogy a leendő államfőválasztás első fordulójának december végéig le kell bonyolódnia Szerbiában az alkotmányos határidők tiszteletben tartása érdekében. Mint ismeretes, az országban kétfordulós az államfőválasztás, amennyiben az első körben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, vagyis az abszolút többséget jelentő bizalmat.
ÜGYVEZETŐI HATÁSKÖRÖK
Az ügyvezető köztársasági elnök jogosult Szerbia belföldi és külföldi képviseletére, a külföldi diplomáciai képviselők megbízó- és visszahívó leveleinek átvételére, a parlamenti választások kiírására, a miniszterelnök-jelölt személyével kapcsolatos javaslattételre a parlamentnek, továbbá gyakorolja a honvédelmi hatásköröket és a szerb hadsereg főparancsnoki tisztségét.
Abban az esetben, ha a köztársasági elnök megbízatása a megválasztott időtartam, mandátum lejárta előtt szűnik meg, mint az ebben az esetben is történt, az elnökválasztást úgy kell kiírni, hogy a szavazást legkésőbb a mandátum megszűnésétől számított három hónapon belül megtartsák. A voksolást a parlament elnöke írja ki a már említett határidők betartása mellett.
AZ UTOLSÓ DÖNTÉS
A távozó államelnök lemondását megelőzően úgy döntött, hogy kegyelemben részesíti a Mila Pajić vezette újvidéki csoport tizenkét tagját, de kegyelmet ad annak a tizenegy személynek is, akik a másik oldalon vettek részt a politikai változást sürgető egyetemisták elleni incidensekben. A politikus bejelentette, összesen negyvenkilenc személy kegyelméről döntött, akik közül huszonhárman az elmúlt másfél év eseményeihez köthetők. Hangsúlyozta, a határozatot a biztonsági szolgálatok értékelése ellenére hozta meg. Mint mondta, nehezen viselte, hogy a fiatalok egy része Szerbia határain kívül töltse fiatalságát, „bármilyen súlyos bűncselekményt is követtek el”. Kiemelte, ez egy kegyelmi aktus, amellyel a fiatalokon kíván segíteni.
Mint ismeretes, tizenkét újvidéki aktivistát és egyetemistát az alkotmányos rend állítólagos megdöntésének kísérletével vádoltak meg, az eljárás tavaly november 24-én indult. A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) és a Hallgatók az Autoriter Hatalom Ellen (STAV) szervezet tagjai, köztük Marija Vasić, Davor Stefanović, Lado Jovović, Srđan Đurić, Mladen Cvijetić, Lazar Dinić, Mila Pajić, Doroteja Antić, Anja Pitulić, Branislav Đorđević, Jovan Dražić és Dejan Bagarić ellen indult per. Hatan közülük hónapokig börtönben, majd házi őrizetben voltak, hatan pedig száműzetésbe kényszerültek, felettük a távollétükben folytattak eljárásokat.
