A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint tavaly világszerte mintegy 7000 humanoid robotot értékesítettek ipari és professzionális felhasználásra. Ezek többsége még nem végzett produktív munkát, hanem elsősorban kutatóintézetek és vállalatok vásárolták meg adatgyűjtés céljára.
A Bank of America Global Research becslése szerint az idén mintegy 90 ezer humanoid robotot szállíthatnak ki, 2030-ra pedig ez a szám elérheti az 1,2 milliót.
Az IFR kritériumai szerint egy robot akkor tekinthető humanoidnak, ha megjelenése hasonlít az emberéhez, és képes önállóan működni olyan környezetben, amelyet emberek számára alakítottak ki.
Szerbiában a humanoid robotok gyártása már megkezdődött Szabácson (Šabac), ami új lehetőséget jelenthet az ország számára a robotika fejlesztésében.
Aleksandar Jokić, a Belgrádi Egyetem Gépészmérnöki Karának docense az Euronews Szerbia hírportálnak elmondta, hogy Szerbiának több évtizedes hagyománya van a robotikában. A Mihajlo Pupin Intézet, valamint a belgrádi, újvidéki, niši és kragujevaci egyetemek és kutatóközpontok is fontos szerepet játszanak a területen.
– A humanoid robotokat jelenleg főként ipari és logisztikai környezetben tesztelik, például anyagok és csomagok szállítására, illetve egyszerűbb feladatok elvégzésére. Mivel a technológia még fejlesztés alatt áll, egyelőre inkább ellenőrzött környezetben használják őket. A hagyományos ipari robotok általában egyetlen feladatra specializálódnak, például hegesztésre vagy festésre. A humanoid robotok ezzel szemben rugalmasabbak lehetnek: ugyanaz a robot többféle feladatot is elvégezhet, például anyagot szállíthat, szerszámot hozhat vagy alkatrészeket szerelhet össze. A humanoid robotok várhatóan nem váltják fel teljesen a hagyományos ipari robotokat, hanem elsősorban azokat a feladatokat vehetik át, amelyek egyetlen specializált robotkar számára túl összetettek – fejtette ki Jokić.
A szakértő rámutatott arra, hogy a humanoid robotok fejlődése szorosan kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. Szavai szerint a cél az, hogy a robotok ne csak előre programozott mozdulatokat hajtsanak végre, hanem képesek legyenek érzékelni környezetüket, döntéseket hozni és alkalmazkodni a változásokhoz.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a robotok leváltják az embereket, Jokić elmondta, hogy a humanoid robotok a közeljövőben nem fogják teljesen kiváltani az embereket. Inkább az egyszerű, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő feladatokat vehetik át, illetve segíthetik azokat, akik összetettebb munkát végeznek.
Rámutatott arra, hogy bár Szerbiának több évtizedes tapasztalata van a robotikában, a további fejlődéshez nagyobb beruházásokra van szükség a kutatási eszközökbe. Emellett fontos az egyetemek, kutatóintézetek és robotikai vállalatok szorosabb együttműködése.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a humanoid robotok még nem elég fejlettek a széles körű mindennapi alkalmazáshoz. A kerekeken közlekedő robotokkal ellentétben a humanoid robotnak folyamatosan meg kell őriznie az egyensúlyát. Ezért sokkal könnyebb és biztonságosabb őket ellenőrzött ipari környezetben alkalmazni, mint olyan helyeken, ahol folyamatosan emberek mozognak.
Jokić értékelése szerint Szerbia számára a humanoid robotok hazai gyártása nagy lehetőséget jelenthet.
A technológia fejlődésével a robotok fokozatosan megjelenhetnek a gyárakban, logisztikai központokban és más ellenőrzött környezetekben.
