A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) termelése, miután az évtized elején számos hiányosság miatt visszaesett, nagy költségek és beruházások révén részben stabilizálódott, azonban még mindig nem állt teljesen helyre, miközben további energetikai vállalatok is támaszkodnak rá – derül ki a Szerbiai Energetikai Szövetség jelentéséből.
A jelentés szerint Szerbia energetikai rendszerében számos probléma van. Ilyen például a megújuló energiaforrásokba irányuló elégtelen beruházás, a széntől való jelentős függőség, valamint a projektek növekvő költségei – írja a Nova ekonomija.
A szerbiai energetikai vállalatok és az ágazat meghatározó szereplőinek 2025-ös helyzetéről szóló jelentést Nikola Rajaković és Ilija Batas Bjelić szakértők mutatták be.
A jelentés szerint az EPS jelenleg nagy várakozásokkal tekint a Radljevo szénbánya megnyitására, elsősorban az importszén iránti igény csökkentése, illetve megszüntetése érdekében.
A jelentés szerint a villamosenergia-termelés nem igazodik megfelelően a fogyasztási igényekhez. A téli csúcsfogyasztás mellett egyre nagyobb a nyári áramigény is, főként a hűtés miatt, miközben ilyenkor a naperőművek is többet termelnek.
Az EPS kedvezőtlen helyzetben van, és ha a vállalat ilyen helyzetben van, akkor a hozzá kapcsolódó Szerbiai Elektromos Hálózat (EMS) és Szerbiai Áramszolgáltató (EDS) is gondban van – fogalmazott Batas Bjelić.
2025-ben Szerbia villamosenergia-termelése továbbra is nagyrészt lignitre, azaz barnaszénre épült (körülbelül 70 százalék), a vízenergia 26 százalékot, a szélenergia pedig 3,8 százalékot tett ki. A napenergia részaránya még alacsony, de immár második éve jelentősen növekszik.
Batas Bjelić szerint Szerbia továbbra sem próbálja csökkenti a szénfüggőségét, hanem inkább külföldről importál szenet.
A szakértők szerint a 2030-ig tartó időszak kulcsfontosságú az energetikai átmenet szempontjából, amelynek célja egy fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamix kialakítása 2050-re.
A nagy energetikai projektek költségei jelentősen emelkedtek: a Bistrica vízerőműnél 15 százalékkal, a Kostolac B3 blokkjánál 18, a Vaskapu 3 projektnél pedig 85 százalékkal.
Szakértők szerint az atomenergia jó tartaléklehetőség, de a hangsúlyt egy olyan energiamixre kell helyezni, amely elsősorban hazai erőforrásokra épül. Ezek közé tartozik a víz, a szél, a napenergia, a biomassza és a hulladék, megfelelő tárolással. Véleményük szerint ez nem idealizált elképzelés, hanem ígéretes technológiai valóság. Željko Marković energetikai szakértő a vita során elmondta, hogy Szerbia legjobb esetben is 2040-ben lesz képes atomenergiát termelni.
A szakértők rámutattak arra is, hogy szükség van a pénzeszközök felhasználásának és a vállalatok működésének jobb ellenőrzésére is.
Olyan helyzetben vagyunk, hogy az egyik szereplő a piaci ár alatt értékesít, de végül mégis jelentős profittal jelenik meg – zárta Batas Bjelić, hangsúlyozva, hogy jobb ellenőrzésre van szükség az állami vállalatok pénzfelhasználása felett.
A jelentés bemutatóján a bányászati és energiaügyi minisztérium, az EPS, valamint az EMS egyetlen képviselője sem vett részt.
Nyitókép: Szerbia villamosenergia-termelése továbbra is nagyrészt lignitre épül (Fotó: Beta)
