Az intrakraniális aneurizmák, vagyis az agyi értágulatok korszerű diagnosztikájáról, kezeléséről és megelőzéséről tartott tudományos szakmai tanácskozást Újvidéken a Vajdasági Egyetemi Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikája. A rendezvény a tartományi egészségügyi titkárság közegészségügyi programja keretében valósult meg – idegsebészeket és rokon szakterületek képviselőit szólítottak meg, hogy megvitassák meglátásaikat, tapasztalataikat e fontos téma kapcsán. A szimpóziumnak a Tudományos-Technológiai Park konferenciaterme adott otthont Újvidéken. Prof. dr. Gyülvészi Gyula, az Idegsebészeti Klinika igazgatója, a Vajdasági Egyetemi Klinikai Központ igazgatóhelyettese az eseményen a Magyar Szónak adott nyilatkozatában rámutatott: az agyi értágulások rupturája, azaz megrepedése az idegsebészet egyik legsúlyosabb kihívása, amely szubarachnoidális vérzéshez, súlyos és sokszor maradandó károsodáshoz, sőt nagyon gyakran halálhoz is vezet. A szakember rámutatott, hogy a tartomány csaknem 2 millió lakosa közül jelenleg is mintegy 100 ezren élnek úgy, hogy nem tudnak az agyukban lévő, ketyegő bombaként funkcionáló értágulatról. Ez rendkívül veszélyes állapot, hiszen évente 100 ezer lakosra kivetítve nyolc személynél pattan el az aneurizma vagy verőér. Vajdaságban évente mintegy 160 személynél következik be értágulat-megrepedés miatti vérzés, közülük csaknem 100 beteget közvetlenül az újvidéki intézményben kezelnek.
A kórkép halálozási statisztikái rendkívül sötétek: a páciensek 13–15 százaléka szinte azonnal, a vérzés pillanatában meghal, mintegy 60 százalékuk pedig maradandó károsodások – bénulás, mozgásképtelenség, értelmi vagy pszichés problémák – jelentkeznek, mutatott rá Gyülvészi. Az esetek mindössze 40 százalékában tud a beteg a felépülése után visszatérni a teljes értékű, funkcionális mindennapokhoz. Éppen e kiugróan magas rokkantsági arány miatt kiemelten fontos a megelőzés.
SZERVEZETT PREVENCIÓ ÉS RIZIKÓCSOPORTOK
A Vajdaság Autonóm Tartomány Egészségügyi Titkársága és a Vajdasági Egyetemi Klinikai Központ együttműködésében megvalósuló program különlegessége abban rejlik, hogy kifejezetten a fokozott kockázatú személyekre, azon belül is elsősorban az aneurizmaruptúrán átesett betegek elsőfokú hozzátartozóira fókuszál. A szakirodalmi adatok ugyanis egyértelműen igazolják, hogy ezen családtagok esetében az elváltozás előfordulási kockázata számottevően magasabb az átlagpopulációhoz viszonyítva.
– A megelőző szűréseket, amelyeket MR/MRA-vizsgálattal, azaz mágneses rezonanciával végzünk, a verőér elpattanásán átesett betegek hozzátartozóinak kínáljuk fel. A behívóbeszélgetések során azonosítjuk a rizikófaktorokkal rendelkező családtagokat, például a 30 évnél idősebbeket, a dohányzókat, a túlsúllyal vagy az artériás hipertóniával, vagyis magas vérnyomással küzdőket – magyarázta a professzor.
A tervek szerint évente mintegy 150 preventív vizsgálatot végeznek el. Ha a szűrés során az aneurizmát időben, még a vérzés kialakulása előtt felfedezik, lehetőség nyílik a páciens rendszeres követésére, szükség esetén a korai kezelésre. Ilyenkor gyakran katéterezéssel, az úgynevezett „coiling” eljárással avatkoznak be: a koponyán belüli értágulatot belülről kitöltik egy speciális anyaggal, amely megakadályozza a későbbi repedést és vérzést. Ezzel a módszerrel nemcsak a halálozás és a maradandó egészségkárosodás csökkenthető drasztikusan, hanem az a hatalmas pszichés és anyagi teher is elkerülhető, amelyet a betegség a családra, valamint az egészségügyi ellátórendszerre ró.
Vajdaságban százezer emberre kivetítve évente nyolcnál pattan el az agyi értágulat – hangzott el a tanácskozáson (Virág Árpád felvétele)
OKTATÁS ÉS KORSZERŰ DIAGNOSZTIKA
Az év elején indult program keretében eddig mintegy 50 embernél végezték el a vizsgálatot, és többüknél sikerült is azonosítani a rejtett elváltozást. A kezdeményezés azonban a korai diagnózis mellett az edukációt is zászlajára tűzte. A szűrési programhoz például szorosan kapcsolódik a pénteki szakmai szimpózium is, amely kiemelt oktatási szereppel bírt a régió orvosai számára. A rendezvényen idegsebészek, ideggyógyászok, aneszteziológusok és radiológusok tekintették át a koponyaűri aneurizmák teljes spektrumát: a szűréstől és a patofiziológiától kezdve az iniciális kezelésen és a szövődmények elhárításán át egészen a modern sebészeti, endovaszkuláris terápiás lehetőségekig és a képalkotó diagnosztikáig.
A széles körű tájékoztatás elengedhetetlen, mivel a betegek több mint 10 százaléka soha nem jut el az újvidéki klinikára, hanem a hirtelen fellépő vérzés következtében otthon vagy valamelyik helyi kórházban hal meg. Kiemelten fontos tehát, hogy a regionális orvosok is maximálisan tisztában legyenek ezzel a projekttel, és időben fel tudják hívni az érintett családok figyelmét a megelőzés lehetőségére.
A tartományi projekt jelenlegi formájában az év végéig tart, de az intézmény vezetősége már benyújtotta a kérelmet folytatására – közölte prof. dr. Gyülvészi Gyula. A végső cél egy olyan jól szervezett prevenciós rendszer kialakítása Vajdaságban, amelyben az egészségügy nem várja meg, amíg az aneurizma megreped, hanem a kockázati csoportok szűrésével, folyamatos oktatással és korszerű diagnosztikával időben felismeri a bajt, megőrizve ezáltal az életeket és az életminőséget – hangsúlyozta.
PROFESSZIONÁLIS KIHÍVÁS
A Tudományos-Technológiai Parkban megszervezett tanácskozást egyébként prof. dr. Petar Vuleković idegsebész nyitotta meg előadásával, melyben az aneurizmák fogalmát, a megelőzés lehetőségeit és a betegségnek mint professzionális kihívásnak a részleteit taglalta. A konferencián Gyülvészi magának a betegségnek a lefolyását, a vérzés komplikációit és a lehetséges beavatkozási technikákat vázolta fel. Az eseményen számos rangos vendég, sebész, szakorvos, orvostanhallgató vett részt, mások mellett jelen volt prof. dr. Vesna Turkulov, a Vajdasági Egyetemi Klinikai Központ igazgatója is.
Nyitókép: Prof. dr. Gyülvészi Gyula rámutatott a tartományi program keretében szervezett megelőző szűrővizsgálatok fontosságára (Virág Árpád felvétele)
