A korábbi évek problémái után többnyire stabilizálódott a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) termelése, ám az energetikai vállalat helyzete továbbra sem tekinthető megnyugtatónak – állapítja meg a Szerbiai Energetikusok Szövetségének friss jelentése jelentése.
A szakértők szerint az energetikai rendszer egyik legnagyobb problémája továbbra is a szénre való erős támaszkodás, illetve hogy a megújuló energiaforrásokba történő beruházások nem elégségesek. Az EPS 2025-ben 30,5 terawattóra villamos energiát termelt. A termelési szerkezetben a lignit továbbra is meghatározó, mintegy 70 százalékos részesedéssel, a vízenergia körülbelül 26, a szélenergia pedig 3,8 százalékot képviselt. A napenergia részesedése még csekély, ugyanakkor gyors ütemben növekszik. A jelentés szerint az EPS-szel szemben jelenleg az egyik legnagyobb elvárás a kolubarai Radljevo külszíni szénbánya teljes kapacitású megnyitása. Ettől azt várják, hogy hosszabb távon mérséklődik, illetve megszűnik az importszén iránti igény.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a termelési szerkezet nem alkalmazkodik megfelelően a fogyasztás változásaihoz. A nyári áramfogyasztási csúcsok egyre jelentősebbek a légkondicionálás miatt, és éppen ezekben az időszakokban lehetne nagyobb a napenergia-termelés is. Azt írják, a következő négy év döntő jelentőségű az energetikai átmenet szempontjából. Hosszabb távon olyan, dekarbonizált és fenntartható energiamix kialakítása szükséges, amely a 2050-es teljesen autonóm energia-gazdálkodást célozza.
Kihívást jelent így az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó határkiigazítási mechanizmusa, a CBAM. Az intézkedés 2026-tól a magas szén-dioxid-kibocsátással járó, az uniós piacra importált termékek – köztük az elektromos energia – kibocsátásához kapcsolódó költségeket is érinti. Hosszabb távon érdemes az atomenergia nyújtotta lehetőségeket kiaknázni a szakértők szerint, még ha úgy is vélik, Szerbia legkorábban 2040 körül juthat el a nukleáris termeléséig. A Szövetség álláspontja szerint azonban addig is elsősorban a hazai víz-, szél- és napenergia, a biomassza, a hulladék energetikai hasznosítása, valamint a megtermelt erőforrások tárolásának technológiájára és a zöld hidrogén fejlesztésére kellene összpontosítani.
A jelentés bemutatóján sem a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium, sem az EPS, sem az EMS képviselője nem vett részt. A szakértők szerint ezért is szükség lenne a közvállalatok gazdálkodásának és beruházásainak szigorúbb ellenőrzésére.
Nyitókép: Pixabay.com
