Az illetékes minisztérium már elkezdte annak a tervezetnek a készítését, amely a Delibláti-homokpuszta helyreállítására irányul: a cél az, hogy a revitalizációt abban a pillanatban elkezdjék, amikor a tüzet teljesen el tudják oltani – mondta Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter.
Nem hivatalos becslések szerint a mintegy 35 ezer hektárnyi természetvédelmi területen a közel egy hónapja tartó tűzvész több mint 10 ezer hektárt érintett, és mintegy négy hektáron teljesen megsemmisítette a növényzetet. Kisebb kiterjedésű tűzfészkeket már július 21-től jelentettek a Delibláti-homokpusztáról, amely rengeteg állatfajnak és 900 növényfajnak ad otthont. A tűzoltók folyamatosan küzdöttek a lángokkal, amelyek augusztus 5-e és 7-e között, a csaknem 40 fokos hőségben fékezhetetlenné váltak. A tűz megfékezésén azóta is dolgoznak a hazai tűzoltók, külföldi egységek közreműködésével. A legfontosabb, hogy a tűzoltók, a katonák, az önkéntes egyesületek és a polgárok erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült minden emberéletet megóvni, és az állatokat is szabadon engedték az itatóhelyekről – hangsúlyozta Sara Pavkov a Szerbiai RTV vendégeként.
A miniszter asszony kiemelte: egyetlen állatfaj sincs veszélyben. A természetvédelem alatt álló erdei ökoszisztémák azonban nagy területeken semmisültek meg, és sajnálatosan elpusztult a homokpuszta legértékesebb, őshonos fajtákból álló aljnövényzete is. A kánikulában ugyanis a tüzeket épp ezen növények gyúlékonysága okozta – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a szakemberekkel, a tartományi és a köztársasági szintű szervekkel együtt olyan tervezetet igyekeznek összeállítani, amely a tűzvész előtti állapot visszaállítását célozza meg. A szakma szerint azonban ehhez legalább 5-10 évre lesz szükség – mondta Sara Pavkov.
A Delibláti-homokpuszta helyreállítására irányuló tervezet kidolgozásában az Erdőgazdálkodási Igazgatóság és a Mezőgazdasági Minisztérium is részt vesz. A miniszter elmondta, hogy a napokban már többször is tartottak online egyeztetéseket: Sara Pavkov bejelentette, hogy a környezetvédelmi tárca rendelkezik félretett eszközökkel, és új pályázat kiírását is tervezi annak érdekében, hogy minél hatékonyabb tervezetet dolgozzanak ki.
AZ ÁLHÍREK CSAK RONTANAK A HELYZETEN
A környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy a természetvédelem alatt álló területeket egy ilyen mértékű katasztrófa után sem lehet építési területté nyilvánítani. A tárcavezető ezzel azokra a hozzászólásokra és nyilatkozatokra reagált, amelyek a napokban elárasztották a közösségi oldalakat és egyes sajtófelületeket is. Ahogyan arról írtunk is, többek között Zdravko Ponoš, az ellenzéki Szerbia Központ (SRCE) elnöke is arról beszélt a médiának, hogy a tűzvész „eszköz lehet az erdőterületek építési területté történő átminősítésének megkezdéséhez”. Erre a napokban már Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter is reagált: kijelentette, nem igazak azok az állítások, amelyek szerint szélerőműpark építését tervezték a Delibláti-homokpuszta területén. Hangsúlyozta, hogy a térség továbbra is védett természeti terület marad.
Pontosan meghatározott feltételeket és fokozatokat tartalmaz a törvény, amely a természetvédelmi területekről rendelkezik – szögezte le a környezetvédelmi miniszter is. Elmagyarázta, hogy a szabályozás kitér azokra a csapásokra is, amelyek a klímaváltozás vagy más természeti katasztrófák következtében sújtják a természetvédelmi területeket. A rendelkezések kimondják: az állami védelem alatt levő területek rendeltetésének módosítását semmilyen változás nem indokolhatja – magyarázta a szabályozást a miniszter.
Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség az álhírek és a manipulációk terjesztésére, ahogyan ilyen jellegű gondolkodásra sem. A tűz megfékezésével és kiiktatásával kell foglalkozni, valamint azzal, hogy az oltást követően hogyan lehet helyreállítani a természetvédelmi területet – szögezte le a miniszter.
SOHA NEM TAPASZTALT KÖRÜLMÉNYEK
Sara Pavkov elmondta azt is, hogy a minisztérium folyamatosan értesül a terepen tapasztaltakról. A tárcavezető szerint a szakemberek és a magánszemélyek is arról számolnak be, hogy korábban még sohasem tapasztaltak ilyen helyzetet. Ezt a Vajdaság Erdői Közvállalat szakértői is megerősítették, akik évekig építették ki a tűzvédelmi sávokat a természetvédelmi területen. Csak a Delibláti-homokpusztán 60 kilométernyi hosszúságú tűzpásztákat alakítottak ki, amelyeket az elmúlt hetekben jócskán meg is szélesítettek. Így a szabványos 30–50 méter széles védelmi sávok ettől jelentősen kiterjedtebbé váltak, ám a tűzvészben a parázsló tobozok több mint 400 méter távolságra is elrepültek – jelentették az terepen küzdő önkéntesek és hivatásosak. A hazai és külföldről érkező tűzoltók is megerősítették, hogy soha nem tapasztalt körülményekkel és helyzetekkel kellett szembesülniük: a hozzáférhetetlen, dűnés terep, valamint a forró forgószelek tovább nehezítik az oltást.
A homokpusztán pusztító tűz megfékezéséhez augusztus közepén kért Szerbia nemzetközi segítséget: ekkor négy helikopter és több földi egység is érkezett az Európai Unióból Bánátba. Ezzel kapcsolatban több szakember is úgy véli, hogy a szerb állam túl későn kért segítséget. „A tűzvész több mint egy hónapja tart, és az államvezetésnek 20 napra volt szüksége ahhoz, hogy beismerje: nem tudjuk magunk kezelni a helyzetet” – nyilatkozta Danijela Božanić klímaváltozással foglalkozó tanácsadó a sajtónak. Kiemelte, hogy az idén pusztító tüzek rámutattak arra, amit évek óta szorgalmaznak Szerbiában, ám mégis lepel alá kerül – ez pedig a megelőzés jelentősége. Ezt emelte ki sajtónyilatkozatában Marko Vujić, a Belgrádi Egyetem Politikatudományok Karának docense is, aki arra is felhívta a közvélemény figyelmét, hogy az elmúlt hónapban akkora terület élővilága semmisült meg a Delibláti-homokpusztán, amekkorán Újbelgrád fekszik.
Mint ismeretes, vasárnap Aleksandar Vučić államfő is ellátogatott a tűzvésszel sújtott bánáti területre, ahol hangsúlyozta, hogy Szerbia „európai nagyhatalomnak számít azon légi járművek tekintetében, amelyek tűzoltásra alkalmasak: helikoptereink jobbak, mint amilyenek érkeztek Európából”. Újságírói kérdésre cáfolta azon kijelentéseket, miszerint túl későn folyamodott nemzetközi segítségért a szerb állam.
Nyitókép: Beta
