Az élelmiszerárak csökkenése könnyítés a lakosoknak, a mezőgazdasági termelőknek azonban nagy gondot okoz a jövedelem kiesése – hívta fel a figyelmet az elmúlt hónapokra vonatkozó mutatók visszájára Milan Prostran agrárközgazdász a biznis.rs portálnak adott nyilatkozatában. A szakember arra a jelentésre reagált, amelyet a Szerb Nemzeti Bank adott ki az infláció mérséklődéséről.
Ahogyan arról beszámoltunk, a központi pénzintézet jelentésében hangsúlyozták, hogy az évközi infláció jelentősen lassult a második negyedévben: májusban még 3,5 százalékos volt, júniusban 2,7 százalékra mérséklődött, majd júliusban 1,9 százalékra csökkent, azaz jelentősen alulmaradt a nemzeti bank által előrelátott 3 százaléktól, amelynek pozitív és negatív mozgását 1,5 százalékban határozták meg. A szakemberek szerint az állami intézkedések mellett az infláció csökkenésére elsősorban a jó gyümölcs- és zöldséghozam hatott ki. A feldolgozatlan élelmiszer évközi ára átlagosan 12,9 százalékkal zuhant vissza, a feldolgozotté pedig 2,5 százalékkal csökkent. A kettőt egybevéve évközi szinten átlagosan 6,1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak júliusban. Milan Prostran szerint emiatt csökkent jövedelemmel kell fenntartaniuk a termelésüket a gazdáknak, akiknek további gondot okozhat az, ha a gyümölcsök és zöldségek jelenlegi alacsony ára hosszú távon is megmarad. A termelési költségek ugyanis tovább növekszenek, így aggasztó, hogy mi vár a termelőkre a következő idényben – figyelmeztetett a szakember.
Példaként a szilvát említette, amelyet nagy mennyiségben kilogrammonként 20 dinárért tudnak értékesíteni a termelők, akik „emiatt rendkívül elégedetlenek”. A tavalyi felvásárlási ártól alacsonyabb összeget kapnak a gazdák az almáért és a körtéért is, de a zöldségtermesztők is olcsóbban értékesíthetik a termékeiket, mint 2025-ben – mondta az agrárelemző, aki szerint csak a krumpli drágult meg némileg, és az előrejelzések szerint őszre valamelyest magasabb ára lesz a paprikának is, ám jelentős drágulás nem fog bekövetkezni idén sem a gyümölcsök, sem a zöldségfélék értékesítésében.
GOND VAN A KIVITELLEL, DRÁGUL A TERMELÉS IS
Az alacsony felvásárlási árak a szántóföldi növényeknél is jellemzik az idényt. Ahogyan arról már többször írtunk is, a napraforgó-termesztők kimondottan elégedetlenek a felkínált, 40 dináros megelőlegezett felvásárlási árral. A minimumot a tavalyi 65 dináros árban határoznák meg a gazdák – erősítette meg Milan Prostran, aki szerint ez nem veszélyeztetné az étolaj árát, hisz azt még a tavalyi felvásárlás alapján határozták meg, a gazdák pedig épp ezt a 2025-ös szintet követelik.
Ugyanakkor az agrárközgazdász azt is alátámasztotta, hogy a szárazföldi kultúrák árára nemcsak a hazai kereslet és kínálat hat ki, hanem a nemzetközi tőzsdepiacon történő változások is. Ez főként a búza felvásárlásánál mutatkozott meg. Szerbiában jók voltak a hozamok, és jelentős tartalékokkal is rendelkezik az ország: a hazai szükségletek biztosítását követően csaknem 2 millió tonna terményt tud külföldre szállítani Szerbia. A kivitelt azonban megnehezít a Duna alacsony vízállása – mutatott rá a szakember. A búza kimondottan olyan termény, amelynek árát elsősorban a tőzsde alakítja. Amennyiben tehát a világ többi részén az aszály miatt növekszik vagy csökken a búza ára, akkor ez kihat az itteni piacra is – nyomatékosította a szakértő.
A felvásárlási árak alakulása nincs összhangban a termelési költségek növekedésével sem, amelyek tovább súlyosbítják a gazdák helyzetét – mondta az agrárközgazdász. Hangsúlyozta, hogy az új mezőgazdasági idény egy hónap múlva az olajrepce vetésével kezdődik, és a gazdák már most számolnak. Azért harcolnak a magasabb felvásárlási árakért, mert ősztől számítaniuk kell az üzemanyag drágulására, de a mechanizáció fenntartásához szükséges eszközök és a kémiai szerek ára is folyamatosan emelkedik.
MEG KELL ŐRIZNI A TERMELŐKET
Az élelmiszerek alacsony ára az, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be az infláció mérséklésében, az erre fordított eszközök képezik ugyanis a családi költségvetés legnagyobb részét – mutatott rá az agrárközgazdász. Ugyanakkor azokra az adatokra is felhívta a figyelmet, melyek szerint a szerbiaiak jelentősen többet költenek élelmiszerre, mint az Európai Unió tagállamainak lakosai. Szerbiában ugyanis a családi költségvetés 30-36 százalékát fordítják élelmiszer vásárlására (két évvel ezelőtt ez az arány még 40 százalékos volt), az Unióban viszont a szóban forgó részarány 12 százalék volt (ami az élelmiszerek drágulása miatt 17 százalékra emelkedett).
Így az élelmiszer árán keresztül igencsak hatni lehet az inflációra. Az aszály és az idényt jellemző viszontagságok miatt nem kizárható azonban, hogy mégis valamelyest növekszik majd az élelmiszerek ára az év végéig – fogalmazott Milan Prostran. Ezt támasztotta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) vezető közgazdásza is. Maximo Torero szerint az élelmiszer drágulása már ősszel megkezdődik, és 2027-ben még kifejezettebb lesz. Ez természetesen függ az energiaárak alakulásától, a geopolitikai helyzettől, az extrém időjárási körülmények váltakozásától, valamint attól is, hogyan alakul a dízel üzemanyag-, valamint a műtrágyaellátás. Az uniónak azonban vannak olyan alapjai, amelyek a kockázatkezeléssel foglalkoznak, és ezekből megtérítik a gazdáknak a károkat. Szerbiában ez nincs, így csak időszakos intézkedésekkel enyhíthetik a mezőgazdaságban felmerülő gondokat – hangsúlyozta Milan Prostran.
Hozzátette: jelenleg a legfontosabb, hogy a termelők elkezdjék a következő idényt. Még meg tudjuk tartani ugyanis a kétkedő termelőket, de ehhez meg kell erősíteni őket, ellenkező esetben a kis- és középtermelők elállnak a gazdálkodástól: akkor pedig igencsak bajban lesz az ágazat, amelynek 70 százalékát ezen termelők képezik – figyelmeztetett az agrárközgazdász.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
