Az agrárelemzők szerint Szerbiában akár 680 ezer tonna napraforgó is teremhet az idén. Országszerte 250.816 hektárt ültettek be a gazdák: ez 3,5 százalékkal több, mint tavaly, és 9,3 százalékkal meghaladja az országos tízéves átlagot is.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal jelentése szerint a hektáronkénti 2,7 tonnás átlagterméssel számolva az idei hozam meghaladhatja a 677 ezer tonnát is. Ez rendkívül jó termésnek számítana területeinken – hangsúlyozzák az elemzők. Hozzáteszik: ezek becslések, a hozam ugyanis még mindig függ attól, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik-e a hőség, vagy csapadékra is lehet-e számítani.
A szakemberek ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a hazai feldolgozóipar mintegy 246 ezer tonna napraforgóolajat képes kisajtolni: ez ugyanis az a termék, amelyet ebből a növénykultúrából a legnagyobb mennyiségben exportál az ország. A hazai szükségletek mintegy 80 ezer tonnát tesznek ki, így a külföldi piacra csaknem 180 ezer tonna napraforgóból sajtolt étolaj kerülhet.
Ótos András felvétele
A mezőgazdasági minisztérium becslései szerint exportra kerülhet mintegy 100 ezer tonna napraforgódara is.
HATSZÁZEZER TONNA MINDENKÉPP LESZ
Žarko Galetin agrárgazdasági elemző szerint a napraforgó ez elmúlt 10-15 évben igencsak fontos szerepet tölt be a hazai mezőgazdaságban. A bevetett területek nagyságát illetően közvetlenül a kukorica és a búza mögött van: rendszerint több mint 250 ezer hektáron termelik a szerbiai gazdák. Ezzel a korábban népszerű szóját is maga mögé szorította – hasonlította össze a szakember, aki szerint a gazdák felismerték, hogy a napraforgó jól viseli a magas hőmérsékletet és a vízhiányt.
Az idei termést illetően az agrárelemző hangsúlyozta, hogy a várható magas hozam csak akkor csökkenhet valamelyest, ha az extrém magas hőmérséklet és az aszály egész augusztus folyamán elhúzódik. De ha ez be is következik, ez az a növénykultúra, amely legjobban átvészeli a hőséget – mutatott rá a szakember.
Hozzátette: a korábbi évekhez viszonyítva az idén sokkal kiegyensúlyozottabb volt a csapadék aránya, az elkövetkező hetek azonban kulcsfontosságúak a napraforgóhozamot illetően is. A szakember szerint még a legrosszabb forgatókönyv esetén is több mint 600 ezer tonna napraforgót takaríthatnak be a szerbiai gazdák.
FELKÉSZÜLTEK A FELDOLGOZÓK
Az étolajgyáraink technológiailag és hozzáértésben is felkészültek: érvényes ez a verbászi Vitalra és a šidi Mladostra is, de különösen a nagybecskereki Dijamantra – emelte ki a legnagyobb felvásárlókat Žarko Galetin. A szakember hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy a bánáti gyár az illetékes szervek jóváhagyásait követően ismét hazai kézbe került.
Mint ismeretes, a Dijamant korábban a horvát Fortenova Group tulajdonában állt, és 5,4 millió eurós állami támogatást kapott egy új gyár építésére. A hozzájárulást 2022-ben még a Fortenova kapta, de 2026 júniusára az MK Group hivatalosan is átvette az étolajgyár 100 százalékos tulajdonjogát. Ezzel az adriai régió egyik legjelentősebb élelmiszeri és mezőgazdasági adásvétele zárult le: a Dijamant ugyanis a régió vezető margarin-, növényizsiradék- és majonézgyártója – emlékeztetett a szakember, aki szerint a nagybecskereki gyár átalakításával lényegesen jobban össze lehet majd kapcsolni a termelést és a feldolgozást.
LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI PIACON
Az agrárelemző megerősítette azt is, hogy a hazai szükségletek kielégítését követően jelentős mennyiségű étolajat exportálhat majd az ország külföldre is. A szakember szerint a nemzetközi piacon uralkodó helyzet is a szerbiai gazdák javát szolgálhatja, a feldolgozás ugyanis több országban is problémás. Az idén ugyanis az olyan nagytermelők is csökkentették a termelést, mint Ukrajna és Olaszország, így a szerbiai gazdák jobb helyzetbe kerülhetnek a napraforgópiacon, és magasabb árat is kiharcolhatnak – mutatott rá a lehetőségre a szakember.
Žarko Galetin kimelte: ez az az ágazat, amelyben tapasztalattal és tudással is rendelkeznek a szerbiai termelők, azaz „hazai terepen mozognak”. A Dijamanthoz hasonló gyárak által pedig arra is lehetőség van, hogy a nyersanyag helyett több végterméket szállítson Szerbia külföldre – szögezte le a szakember.
Emlékeztetőül: 2025-ben szemes napraforgót 30 százalékban, étolajat pedig 66 százalékban exportált Szerbia külföldre, a napraforgódara viszont a kivitel 4 százalékát képezte. A legtöbb napraforgóterméket a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodással (CEFTA) összekötött országban értékesítették a szerbiai termelők és az ipar: ezen államok között is magasan az élen járt Bosznia-Hercegovina, ahová a termékek 96 százaléka került.
Nyitókép: Ótos András felvétele
