Horvátországon kívül a régió összes uniós tagállama elállt a D típusú vízum kiadásától, amellyel a szerbiai fuvarozók folyamatosan végezhetnék a munkájukat – adta hírül Neđo Mandić, a Szerbiai Fuvarozók Egyesületének elnöke. Mint ismeretes, az unió által alkalmazott új határregisztrációs rendszer (EES) bevezetésével szigorúan ellenőrizni kezdték a schengeni övezet határátkelőin azt az előírást, amely szerint 180 napon belül 90 napot tartózkodhatnak az unió területén mindazok, akik nem állampolgárai a tagállamoknak. Az ezzel járó problémákra a nyugat-balkáni sofőrök már az EES érvényesítése előtt is többször is figyelmeztették az Európai Bizottságot, ám a mai napig nem született olyan megoldás, amely biztosítaná számukra, hogy meghurcoltatás és kitoloncolás nélkül folyamatosan végezzék a munkájukat.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az EES-t tavaly október 12-én kezdték bevezetni az Európai Unió 29 tagállamában. A bejelentések szerint az EES-t azzal a céllal érvényesítették, hogy korszerűsítsék a biztonságos határátlépés, és csökkentsék az ezzel kapcsolatos visszaéléseket és bűncselekményeket. Az új rendszert április 10-től 59 tagállamban alkalmazzák teljeskörűen: érvényesítése tovább fokozta a nyugat-balkáni szállítóvállalatok gondjait, amelyek már az újítás két évvel ezelőtti beharangozását követően jelezték a lehetséges problémákat az Európai Bizottságnak. Brüsszel azóta is azzal a magyarázattal utasítja vissza a nyugat-balkáni fuvarozók kérelmeit, hogy a 90 napos tartózkodási korlát olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével, vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani.
Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. A tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országainak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek. Ezt követően folytatódtak a tárgyalások, a gyakorlatban viszont a tagállamok által kibocsátott D típusú vízum jelentett ideiglenes megoldást arra, hogy a nyugat-balkáni sofőrök folytathassák a munkájukat.
Jelenleg ezt csak Horvátország hajlandó biztosítani a nyugat-balkáni fuvarozóknak abban az esetben, ha a sofőrök cégeinek létezik egyezménye horvát szállítóvállalattal. A tagállamok illetékes szervei szerint az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk a szállítóvállalatoknak, a bizottság viszont folyamatosan visszairányítja fuvarozóinkat a tagállamokhoz: „ezt az ördögi kört játsszuk a kezdetektől” – mutatott rá a szerbiai fuvarozók képviselője. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a tárgyalások idejére az uniós szervek eltekintettek a schengeni övezet határátkelőin a letartóztatásoktól és a kitoloncolásoktól, és a 90 nap elteltével a sofőrök megúszták figyelmeztetéssel. Ez azonban rövid távú, bizonytalan megoldás, mivel szeptembertől már erre az engedményre sem számíthatnak az uniótól a régió fuvarozói. A szerbiai képviselet egyebek mellett ezzel érvelt, amikor tartós megoldást sürgetett azon az egyeztetésen, amelyen a régió fuvarozóinak képviselői az Európai Bizottság illetékeseivel tárgyaltak a napokban – számolt be Neđo Mandić, aki szerint ezúttal sem született semmilyen javaslat vagy megoldás a fennálló problémára.
A fuvarozók képviselője kiemelte: a szerbiai sofőrök tovább nem tűrik a meghurcoltatást, és szeptembertől csupán a megengedett időkorláton belül hajlandók szállítmányokat vinni az Európai Unióba.
