Adorjánon hétfőn délután pakolták fel jószágszállító kamionra az utolsó 420 bárányból álló rakományt abból a 4200 darabból, amit tíz repülőgéppel vittek Észak-Afrikába, Algériába. Hétfőn este szállt fel is az utolsó szállítógép a belgrádi Nikola Tesla repülőtérről, és megérkezett a fővárosba, Algírba.
Az Algériába tartó első vajdasági juhszállítmányok egyikét a hétvégén kikísérte a reptérre Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszer is, aki elmondta, hogy ezzel megindult az élőjószág-kivitel Észak-Afrikába, ami a szerbiai állattartók számára nagyon jó hír. Reményét fejezte ki, hogy folytatódni fog az új piacok meghódítása, amire jó esély van, hiszen a vajdasági bárányok kiváló minőségének köszönhetően keresettek a külföldi piacon, és az állami támogatásnak köszönhetően szaporodik Szerbiában a juhállomány.
Adorjánon Borsos Csaba, a Kontakt Kft tulajdonosa jószágtenyésztéssel és forgalmazással is nagy léptékben foglalkozik. Több ezer egyedet számláló juhtenyészetet tart fenn, mintegy félezer anyakocát és ugyanennyi sertést is nevel.
Felívelőben van Vajdaságban a juhtenyésztés
A saját nevelésű bárányok mellett tavasszal nagy tételben vásárolja fel a féléves és annál idősebb bárányokat, legfeljebb második éves korig. A bárányokat főleg vajdasági tenyésztőktől veszi át. Az átvett mennyiség mintegy tíz százaléka Szerbia tartományunkon kívüli részéből való. Elsősorban az arab országokban – ahol nem fogyasztanak disznóhúst – keresik a jó minőségű fiatal bárányokat. Tavaly mintegy tízezer bárányt exportált teherhajók segítségével, a legtöbbet Izraelbe. Az idén már több mint tizenkétezer bárányt szállított le külföldi vevőknek, egyedül Líbiába több mint hétezer 60–65 kilós bárány utazott el teherhajón.
– A megrendelők igényeit figyelembe véve a most Algériába repülőn leszállított 4200 darab bárány darabonként átlagosan 42–45 kilót nyom, és a vevő kifejezett elvárása volt, hogy 80 százalékban hím egyedek képezzék a rakományt. A mostani az első eset, hogy teherszállító légi járművek segítségével juttattuk célba a bárányokat, ami hatékonyabb, kíméletesebb az állatok szempontjából, viszont költségesebb. A megrendelő kérésére történt a bárányok légi úton való célba juttatása, ami az állatok szempontjából kedvezőbb, mint a hosszú hajóút – mondta Borsos Csaba.
Ami a bárányok felvásárlási árát illeti, elmondta, hogy jelenleg 480 dinárt tud adni kilójáért, ami a juhtenyésztők számára is elfogadható ár, és a szállítási és egyéb költségeket, a forgalmazó részesedését is lefedi. Idén volt már magasabb is a bárány ára, de a „sütödések” valamennyivel lenyomták az élő bárány árát, már csak 400 dinárt kínálnak kilójáért.
A szerbiai és ezen belül a vajdasági juhtenyésztésben még vannak kihasználatlan lehetőségek. Az állami támogatásnak köszönhetően, ami idén 3000 dinárt tesz ki bárányonként, a juhállomány növekedési tendenciát mutat, aminek a száraz, aszályos időjárás nem kedvez, a legelők egyre rosszabb állapotban vannak, ezért inkább a zárt tartás kerül előtérbe.
– Ha csak Vajdaságot vesszük alapul, néhány éven belül akár ötven-hatvanezer bárányt is képesek leszünk külföldön értékesíteni – emelte ki Borsos Csaba, aki maga is csaknem háromezer juhot tart, és fajkosokkal is el tudja látni a tenyésztőket.
Nyitókép: Folyik az utolsó tétel berakodása – a vevő elvárására 80 százalékban hím egyedek képezik a rakományt (Gergely József felvétele)
