A szerbiai lakhatásról és az épületek karbantartásáról szóló törvényt idestova tíz éve alkalmazzák. A jogszabály által hozott változások közül talán a legfontosabb az volt, hogy a korábbról is ismert, háztanácselnökök mellett megjelentek a hivatásos társasházkezelők.
A rendszer állítólag működik, de több ponton is módosításokra lenne szükség. Az egyik belgrádi tévéműsorban arról beszélgettek, hogy mindenekelőtt javítani kellene a társasházkezelők, a közvállalatok, a titkárságok és a felügyelőségek közötti kommunikációt. Jelenleg ugyanis gyakran előfordul az, hogy egy-egy probléma megoldása azért húzódik el, mert az illetékes intézményekkel nehézkes az együttműködés.
A 021.rs emlékeztet arra, hogy a hivatásos társasházkezelők munkája gyakorlatilag egész napos elérhetőséget jelent. Az őket foglalkoztató cégeknek úgy kell megszervezniük a munkát, hogy szükség esetén a nap 24 órájában elérhetők legyenek. Az év különböző időszakaiban más-más problémákkal fordulnak hozzájuk a lakók: nyáron gyakran a takarítás, télen a hó és a jég elkotrása kerül előtérbe, de komolyabb feladatok, például tetők, homlokzatok vagy liftek javításának felügyelete is a hatáskörükbe tartozik.
A lakógyűlések működését szabályozó előírások lehetővé teszik azt, hogy akkor is döntések szülessenek, ha nem vesz részt mindegyik lakó a találkozón. Ez azért fontos, mert így olyan problémák is megoldhatók, amelyek korábban akár évekig rendezetlenek maradtak döntéshozatali létszámhiány miatt. Ha egy döntést szabályosan – a törvény által előírt létszámú lakó jelenlétében és beleegyezésével – meghoznak, annak megvalósítása azokra a lakókra is vonatkozik, akik nem vettek részt az ülésen.
A legtöbb vita azonban továbbra is pénzügyi kérdések miatt alakul ki, a pénz jelenti a problémák forrását. Az elmúlt tíz évben jelentősen megemelkedtek az ingatlanárak Újvidéken, valamint a karbantartási és felújítási munkálatok költségei is, miközben a társasházkezelők díjai alig változtak.
A házitanács-elnökök arra figyelmeztetnek, hogy a túlságosan alacsony kezelési díjak hosszú távon nem fenntarthatók, havi 200–300 dinárból nem lehet megfelelő színvonalú szolgáltatást biztosítani. Ha a lakók mindenáron az alacsony díjat választják, a társasházkezelő kénytelen egyre több épületet vállalni ahhoz, hogy az őt foglalkoztató cég megfelelő fizetést tudjon biztosítani számára. A professzionális házitanácselnök megválasztása előtt a lakóknak érdemes ellenőrizniük a társasházkezelő cég kínálatát, és nem kizárólag a felkínált ár alapján dönteniük.
Újvidéken is nagy problémát okoznak a társasházak környékén leparkolt, nem regisztrált járművek, valamint a tűzoltási útvonalakat elzáró autók is. A társasházkezelők rendszeresen jelentik ezeket az eseteket, a kommunális rendőrség azonban nem mindig reagál megfelelően. Bíznak abban, hogy az ágazat szakmai szervezetén keresztül a jövőben szorosabb együttműködés alakulhat ki az illetékes intézményekkel. A csaknem egy évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy maga a rendszer működőképes, de a gyorsabb ügyintézéshez, a megfelelő karbantartáshoz és a szolgáltatás fenntarthatóságához változtatásokra van szükség.
Nyitókép: Tíz évvel ezelőtt, amikor bevezették a hivatásos házitanácselnök intézményét, Újvidé- ken még egészen másmilyen „lakóállapotok” uralkodtak, mint most (Fotó: Dávid Csilla)
