Az iráni háború nemcsak a globális energiapiacot rázta meg, és az ellátási láncokban okoz egyre súlyosabb fennakadásokat, hanem a turizmust is komolyan veszélyezteti Dél-Európa több olyan országában, amelyekben ez az ágazat jelentős bevételt hoz – írja a Világgazdaság.
Ciprus már most is érzékeli a negatív következményeket: egyre több foglalást mondanak le, miközben az új érdeklődések száma jelentősen visszaesett.
Az Európai Unió tagállamai közül Ciprust érinti közvetlenül a konfliktus, amelynek kezdetén iráni dróntámadás érte a szigeten található brit légibázist. Az ország védelmének megerősítésében több európai állam is részt vesz, például Olaszország hadihajót küldött a térségbe.
A március eleji támadást követően szinte azonnal megugrott a szálláslemondások száma: a Reuters beszámolója szerint a rövid távú bérbeadások esetében a lemondási arány a korábbi, körülbelül 15 százalékról akár 100 százalékra is emelkedett a konfliktus utáni napokban. Az amerikai AirDNA adatai alapján ez az arány később mérséklődött, de március 21-ig még mindig körülbelül 45 százalék körül mozgott.
Görögországban és Törökországban is enyhe növekedést tapasztaltak a lemondások terén.
A fapados légitársaságok, például az EasyJet és a Jet2 arról számoltak be, hogy csökkent a kereslet Ciprus és Törökország iránt, miközben az utazók inkább a Földközi-tenger nyugati térsége, például Spanyolország felé fordulnak. Emellett az olajár-emelkedés miatt dráguló repülőjegyek is visszatartják az utazókat.
Mivel a konfliktus lezárása egyelőre nem látható, a külföldi turisták óvatossága is fennmarad. A márciusi és áprilisi foglalások mintegy 40 százalékkal estek vissza. A szállodaipar szereplői abban bíznak, hogy a helyzet a nyári csúcsszezonra javulhat, bár ennek esélye csekély, ha májusig nem történik változás.
A turizmus kiemelt jelentőségű Ciprus gazdaságában: a Cyprus Mail februári jelentése szerint az ágazat tavaly a GDP 14 százalékát adta, szemben a 2024-es 13,1 százalékkal. A háború így nemcsak rövid távon, hanem a gazdasági növekedési kilátások szempontjából is komoly visszaesést okozhat.
A görög gazdaság még nagyobb mértékben támaszkodik a turizmusra: a Market Watch összesítése alapján az ágazat a foglalkoztatottak mintegy 20 százalékának ad munkát, és közvetlenül, illetve közvetve a GDP csaknem 30 százalékát állítja elő. A konfliktus kedvezőtlen hatásai már itt is érezhetők, és úgy tűnik, tartósnak bizonyulnak.
Az ország legnagyobb légitársasága, az Aegean Airlines arról számolt be, hogy a nyári foglalások száma két számjegyű visszaesést mutat az egyik kulcsfontosságú piacról, Izraelből, illetve a Perzsa-öböl térségéből az iráni konfliktus kezdete óta.
Az Origo írása szerint a bevételkiesés miatt Dubaj turisztikai ágazata a koronavírus-járvány óta nem látott nehézségekkel küzd. Az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városában, amely tavaly mintegy 19,6 millió látogatót fogadott, az iráni rakéták és drónok február 28-a óta tartó támadásai miatt a turisták gyakorlatilag elmenekülnek. A vendéglátóipar bevételkiesése ráadásul a főidény közepén, a nyári hőség beállta előtt jelentkezik.
A Világgazdaság a Financial Times cikkére hivatkozva arról ír, hogy a Lighthouse Intelligence adatai szerint a dubaji szállodák kihasználtsága a főszezoni 90 százalékról március 17-re körülbelül 16 százalékra esett vissza. Az áprilisi és májusi szállodaárak mindössze néhány nap alatt több mint 11 százalékkal csökkentek, miközben a luxuséttermek és -klubok is a drasztikusan visszaesett kereslettel küzdenek.
Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) becslései szerint a Közel-Keleten valósul meg a globális nemzetközi érkezések 5 százaléka és a nemzetközi tranzitforgalom 14 százaléka, ezért a régiót érintő zavarok jelentős hatással lehetnek a keresletre világszerte, különösen Európában.
Nyitókép: Dubaj (Fotó: Pixabay)
