Azok a szerbiai vállalatok, amelyeknek szerződésük van horvátországi vagy más EU-s tagállambeli vállalatokkal, kérelmezhetik Horvátországtól a hosszú távú vízumot, amennyiben a szóban forgó uniós cégeknek fuvaroznak – közvetítette azt a váratlan javaslatot Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke, amelyet a szomszédos állam ajánlott fel az Unió új határregisztrációs rendszerének következményei rendezésére. A bejelentés a Kopaoniki Üzleti Fórumon vált nyilvánossá: az ott elhangzottak szerint a kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozna, és ugyanilyen feltételekkel biztosítaná a meghosszabbított tartózkodás lehetőségét a nyugat-balkáni sofőröknek.
A régió, többek között a szerbiai sofőrök kálváriájáról korábban is többször beszámoltunk: a helyzetük múlt év októberétől egyre lehetetlenebbé válik, ahogyan az EU fokozatosan szigorítja az új határregisztrációs rendszer (EES) érvényesítését. A lehetséges problémákra azonban ezt megelőzően két évig próbálták felhívni a tagállamok figyelmét a nyugat-balkáni fuvarozók. Mint ismeretes, az EES előrelátja, hogy a határátlépéskor mindenkit be kell jegyezni, aki nem állampolgára az EU valamely tagállamának, és be kíván lépni a schengeni övezetbe. A szabályozás megerősíti azt a korábbi EU-s rendelkezést, miszerint a beutazó 180 napon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhat az EU területén. Ez olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény látott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb tartózkodást az EU területén hosszútávú vízum kérelmezésével vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani – indokolta korábban Brüsszel azt, hogy nem tesz kivételt a szigorított határellenőrzés alól.
A gyakorlat azonban a fuvarozókat igazolta: a szigorítások a sofőrök megélhetését, az egész régió, és még az uniós tagállamok gazdaságát is károsították. Mivel továbbra sem kaptak érdemi választ, sem megoldásra utaló szándékot Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. Tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országinak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítették: az olyan harmadik országbeli hivatásos egyéneknek, mint a kamionsofőröknek, a körúton levő művészeknek és sportolóknak, a határon átívelő projekteken dolgozó szakembereknek, valamint az EU iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjanak a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ezt követően a régió fuvarozói folytatták a javaslataik felterjesztését az Európai Unió felé. Hivatalos megerősítést azonban továbbra sem kaptak az Európai Bizottságtól arra, hogy közös érdekeket szolgáló megoldás felé haladna az ügy. A bizottság ugyanis az uniós tagállamok 29 nagykövetségére utalta őket azzal a magyarázattal, hogy a sofőrök ott kérelmezhetnek munka- vagy tartózkodási engedélyt. A kérelmeket minden említett nagykövetségnek elküldték, de csupán kettőtől érkezett válasz – mutattak rá arra a fuvarozók képviselői, hogy járhatatlan útra terelték őket. A nagykövetségek ugyanis csak akkor adhatnak ki munkaengedélyt a sofőröknek, ha az EU területén bejegyzett szállítóvállalatoknál dolgoznak, a tartózkodási engedélyt pedig akkor kaphatják meg, ha a schengeni övezet országaiban van lakcímük. A nyugat-balkáni sofőrökre pedig egyik kritérium sem érvényes.
SZERBIA KIVÁR, BOSZNIA DÖNTÖTT
A szerb fuvarozók az uniós adminisztráció gátjai ellenére úgy döntöttek, hogy kivárják, mi hangzik el a következő egyeztetésen, és ezt követően határoznak arról, hogy ismét lezárják-e a teherforgalmat a schengeni övezet határátkelőin – mondta Neđo Mandić, a Szerbiai Fuvarozók Egyesületének elnöke. Ugyanakkor kiemelte, hogy megérti a bosznia-hercegovinai fuvarozók döntését, miszerint március 12-től újra lezárják a határátkelőkön a teherforgalmat. A boszniai sofőröket ugyanis sokkal nagyobb nyomásnak teszik ki: csak vasárnap három autóbuszt fordítottak vissza utasokkal együtt a horvát határról amiatt, mert a sofőrök a tartózkodás tekintetében túllépték volna a jelenlegi rendelkezések által megengedett 90 napot. Mandić szerint a szerbiai sofőrök helyzete is csak némileg javult azóta, hogy a régió fuvarozóinak végre sikerült „asztalhoz ültetniük” az uniós illetékeseket. Azóta kisebb intenzitással ugyan, de továbbra is feltartóztatják őket, visszafordítják a rakományaikat a határátkelőktől, és folytatódik a kitoloncolásuk is az uniós tagállamok területéről – tudósított a szerbiai kamionsofőrök ellen érvényesített intézkedésekről a fuvarozók országos egyesületének elnöke.
A szerb sajtónak adott nyilatkozataiban megerősítette: a múlt pénteki találkozón Horvátország már megemlítette, hogy biztosítana hosszú távú vízumot a régió leszerződött fuvarozói által alkalmazott sofőröknek, ám erre a javaslatra az EU képviselői egyáltalán nem reagáltak. Így mindezt a fuvarozók fenntartásokkal kezelik, mert nem biztosak abban, hogy az ajánlatból gyakorlat lesz – mondta Mandić.
A HORVÁT JAVASLAT GAZDASÁGI DÖNTÉS
Marko Čadež a horvátországi javaslattal kapcsolatban azonban kiemelte, hogy „nem szeretetből fakad”, hanem abból az észszerű meggondolásból, hogy lehetetlent feltételezett az EU, amikor arra próbálta irányítani a régió fuvarozóit, hogy a schengeni övezetben nyissanak vállalkozásokat. Ez ugyanis több uniós tagállamban is különböző, érvényben levő rendelkezésekbe ütközik, ugyanakkor nincs elegendő sofőr sem az EU-ban – magyarázta a kamara elnöke. Ismét megerősítette azt a korábbi állítását, miszerint a januári blokádok idején csak az áruforgalmat illetően naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt szenvedtek a régió országai. Horvátország tudatában van, mennyit veszít naponta, ha a fuvarozók ismét leállítják a teherforgalmat a schengeni övezet határátkelőin – mutatott rá Čadež.
A Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke hivatalos levélben is megköszönte horvát kollégájának, Luka Burilovićnak, valamint Davor Božinović horvát miniszterelnök-helyettesnek, hogy készek szélesebb látókörbe helyezni azokat a problémákat, amelyek az EES-rendszer érvényesítése óta tetőztek. A köszönőlevelekben hangsúlyozta, hogy Horvátország a saját országának, és a régió más, nem uniós államainak gazdasági érdekét helyezi előtérbe most, és akkor is, amikor a 2024-es egyeztetések kezdete óta azt szorgalmazta, hogy a kamionsofőröket a munkájuk specifikus jellege miatt a gyakorlatban külön eljárásban kell részesíteni. Ez a hozzáállás a nemzetközi üzleti élet stabilitását és tervezhetőségét biztosítja, ahogyan az áruforgalom zökkenőmentességét is szavatolja az EU és más országok között – áll azokban a levelekben, amelyeket Marko Čadež a horvát illetékeseknek továbbított. Ugyanitt kiemelte: a Szerb Gazdasági Kamara megbízható partner marad azokban az egyeztetésekben, amelyek célja a fenntartható és közös érdekeket szolgáló megoldások keresése, megfelelnek a régió fuvarozóinak is, és Szerbia gazdasági érdekeit is szolgálják.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
