A sertéstenyésztés túlmutat a gazdasági szempontokon: az ágazat őrzi a szerb falvakat, a családi gazdaságokat, és a hazai termelés megmaradását is szolgálja – mondta Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter azon a találkozón, amelyen a tenyésztők csoportosulásaival és a vágóhidak képviselőivel egyeztetett. Kiemelte: nincs gyors és tartós megoldás az ágazat problémáira, de tiszták az irányelvek, amelyeket követve kilábalhatnak a gondokból. A minisztérium továbbra is jelentős eszközöket fektet a hazai sertéstenyésztésbe, intenzíven dolgozik a piac átláthatóságán, illetve a biobiztonságra is nagy hangsúlyt fektet annak érdekében, hogy megvédje a tenyésztést a fertőző betegségektől – sorolta a tárcavezető.
A találkozón megvitatták a sertéstenyésztés jelenlegi helyzetét Szerbiában.
Szó volt a piaci mozgásokról és azokról az intézkedésekről, amelyeket az állam foganatosított, vagy tervez bevezetni az ágazat fejlesztése céljával. Glamočić kiemelte, hogy a hazai állattenyésztés legjelentősebb ágazata a disznótartás, amelynek éppoly jelentős a gazdasági aspektusa, mint a szociális és demográfiai jelentősége. Az egyedek 76 százalékát ugyanis családi gazdaságokban tenyésztik – támasztotta alá adatokkal az állítását.
A miniszter kitért arra, hogy az ágazat az elmúlt évtizedben nehéz időszakot élt túl, ám az előző két évben érezhető volt a javulás. A tenyésztett egyedek száma 2024-ben 10 százalékkal növekedett, tavaly viszont az anyakocák számát is sikerült növelni 11 ezer egyeddel, azaz 19 százalékkal. Ez stabilabb tenyésztést eredményez – szögezte le a tárcavezető. Elmondta azt is, hogy az előző évhez viszonyítva 2024-ben öt százalékkal emelkedett a kereslet a disznóhús iránt: a szükségleteket az ágazat nem tudta lefedni, így a hiányt behozatalból pótolták. Tavaly viszont 15 százalékkal visszaesett a disznóhús beszállítása, és két és félszer kevesebb tenyészmalacot importáltak, mint előtte. Ugyanakkor a disznóhús kivitele 24 százalékkal nőtt – sorolta az adatokat a miniszter, aki szerint mindez a hazai tenyészetek erősödését támasztja alá. Rámutatott arra, hogy a szerbiai tenyésztők immár kielégítik a hazai szükségletek 70-80 százalékát.
Az egyeztetésen kiemelt témaként foglalkoztak a felvásárlási árral. A résztvevők alátámasztották, hogy az értékesítést rendkívül befolyásolják a nemzetközi piacon történő változások. Elsősorban azt az árcsökkenést említették, amely az Európai Unió piacán volt tapasztalható 2025 utolsó negyedében. Abban is egyetértettek, hogy a Mercosur előrelátott kereskedelmi egyezmény is kihathat Szerbiára. Glamočić rámutatott a felvásárlási árak formálásának átláthatatlanságára, amely leginkább az elsődleges tenyésztőket érinti. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a közeljövőben módosítják a mezőgazdasági termékek piacát szabályozó törvényt annak érdekében, hogy érvényesüljön a minőség szerinti fizetési rendszer. Megegyeztek abban, hogy a következő időszakban külön tárgyaláson vitatják meg a felvásárlási árakhoz kapcsolódó problémákat és lehetőségeket: a tárgyalásra Adrijana Mesarović gazdasági, valamint Jagoda Lazarević kereskedelmi minisztereket is meghívják.
Az egyeztetésen elhangzott még, hogy a közeljövőben a sertések jelölésének és bejegyzésének módját is változtatják. Glamočić a következő lépésként beharangozta a hústermékek jelzését szabályozó rendelet bevezetését, amelynek célja, hogy világosan jelöljék a vevők számára azt, mely hústermékek származnak hazai tenyésztőktől, és melyek érkeztek külföldről. A miniszter kiemelte, hogy ezzel a szabályozással szintén a hazai termelőket védik, a szabályzat megalkotása folyamán pedig a minisztérium számít az álláspontjukra. A tenyésztők képviselőinek javaslatára megvitatták a termelők támogatásának stratégiáját is. Olyan fejlesztő javaslatokat mérlegeltek, mint például a jövőben a termelés fajtájával összhangban különböző szubvenciókat igényelhessenek a tenyésztők. A találkozón a szerződéses alapú termelés kérdésével is foglalkoztak, amely nagyobb biztonságot és stabilabb üzletelést nyújthatnak mind a tenyésztőknek, mind a feldolgozóknak.
Nyitókép: Ótos András felvétele
