Bár Szerbia gazdasága a múlt évet a várt makrogazdasági stabilitással zárta, a teljesítmény gyengébb a vártnál, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése ugyanis a tervezett 4 százalékos helyett 2 százalékos – jelentette ki Saša Ranđelović egyetemi tanár, a belgrádi Közgazdasági Kar Kvartalni monitor negyedéves rendszerességgel megjelenő gazdasági elemző kiadványának főszerkesztője.
A harmadik negyedévre vonatkozó adatok szerint az ország gazdasági növekedése 2 százalék – ami megfelel az előző két negyedévben mért adatoknak –, viszont az elért eredmény továbbra is alulmarad az előre jelzett mutatókhoz képest. A közép- és kelet-európai országokkal összevetve ez az eredmény még mindig szilárdnak mondható, hiszen a térség átlagmutatója 2025-re 1,7 százalék körül alakul, viszont míg más országok a tervezettnél mindössze 0,5 százalékkal gyengébb eredményt érnek el, addig Szerbiában a lemaradás ennél sokkal erőteljesebb – fogalmazott.
Saša Ranđelović szerint a GDP-növekedés lassulása nagyrészt belföldi tényezők következménye – nem csupán a nemzetközi környezeté: a fő okok között a beruházások számának visszaesését, a gyenge mezőgazdasági idényt, az építőipar meggyengülését, valamint az olajszektort érintő szankciókat emelte ki.
Mint mondta, a 2026-os évre a 3 százalékos GDP-növekedés tűnik reálisnak.
– Ez feltételezi, hogy az energetikai szektor, illetve a NIS körüli problémák hamarosan rendeződnek, illetve nem jelennek meg új kockázatok.
Felhívta a figyelmet, hogy további kockázatok is fennállnak: az acél Európai Unióba irányuló exportjának esetleges korlátozása, valamint a szén-dioxid-kibocsátáson alapuló ökológiai vámok bevezetése a Szerbiából exportált villamos energiára, acélra, alumíniumra és cementre. Mindez, a belső politikai bizonytalanságokkal együtt, a jövő évi 3 százalékos növekedési előrejelzést erősen feltételessé teszi – szögezte le a kiadvány főszerkesztője.
Kiemelte, hogy az energetikai szektor instabilitása negatívan hat a közvetlen külföldi beruházásokra is, hiszen az energia alapvető erőforrás minden gazdasági ágazat, de különösen az ipar számára. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly jelentősen lelassult a külföldi beruházások üteme: az első három negyedévben ez a mutató csaknem 60 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 azonos időszakában. Ez azért probléma, mert eddig ezekből a befektetésekből fedezte az állam részben a pénzügyi hiányait, és ez hatással lehet a bérek alakulására is. A szakértő szerint a jövőben már nem lehet ilyen mértékben erre támaszkodni.
– A befektetések visszaesésének oka egyrészt a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és az ukrajnai háború miatti bizonytalanság, másrészt az, hogy Szerbiában a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység, ami rontja az ország vonzerejét a befektetők szemében – fejtette ki Saša Ranđelović.
Az inflációval kapcsolatosan kifejtette, e téren az előző év harmadik negyedévében fordulat következett be: a nyár közepén tapasztalt emelkedés után a pénzhígulást különböző intézkedésekkel sikerült visszaszorítani – itt a kormány által hozott azon döntést emelte ki, amely korlátozta a kereskedelmi árréseket. A szakértő arra számít, hogy a hamarosan megjelenő kimutatások szerint a tavalyi infláció 3 százalék körül alakul. Mint mondta, ez 2026-ban enyhén felgyorsulhat – az előrejelzés ugyanis 3,7 százalék –, ami nagyrészt a kereskedelmi árréseket korlátozó rendelet fokozatos vagy teljes megszüntetésének következménye lesz.
Elmondása szerint az állam bevételei 2025-ben nőttek, de nem annyira, mint ahogyan azt előre tervezték. Az állam visszafogta a kiadásait: kevesebbet költött a folyó kiadásokra, illetve bizonyos fejlesztésekre, ennek köszönhetően az állami költségvetés hiánya nem lesz túl magas.
– Szerbia így a 2025-ös évet várhatóan a hazai bruttó termék legfeljebb 3 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal zárja, de az is lehetséges, hogy ez a szám 2,5 százalék körül alakul, miközben az államadósság a GDP 45 százaléka marad – pontosított Saša Ranđelović.
