Két időpontot olvashattunk az utóbbi időben arról, hogy mikor készült a Belgrád–Budapest gyorsvasút magyarországi szakasza. Aleksandra Sofronijević szerb építésügyi miniszter szerint legkésőbb májusban már utazhatunk a gyorsvasúton a szerb fővárostól a magyarig. Lázár János magyar közlekedési miniszter decemberben ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány február közepére tervezi a gyorsvasút átadását, amelyen már folyik a tesztelés.
A két egymástól viszonylag távol eső időpontban nem lát ellenmondást Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója, aki szerint úgy kell ezt értelmezni, mint az átadás legkorábbi és a legkésőbbi lehetséges időpontját. A hivatalos határidő egyébként február vége – nyilatkozta a vasúti vezető a Világgazdaságnak. Leszögezte, hogy a médiában olvasható állításokkal ellentétben, a biztosítóberendezések már elkészültek, az irányítóközpontjuk is működik, illetve tart a próbavonatozás.
A vonatbefolyásoló rendszer is készül. Várhatóan a jövő hónap elején tesztelik. Elutasította azokat a kritikákat, melyek szerint a vasútvonal üzemeltetése a vonatbefolyásoló rendszer nélkül, a tervezett 160 kilométer/órás sebességnél kisebbel, biztonsági kockázat mellett indulna.
Ha a vasút átadásra kerül, akkor az ígéret szerint a jelenlegi mintegy nyolc óráról 160 percre csökken az utazási idő Belgrád és Budapest között.
Az újvidéki tragédia után a magyar kormány egy nemzetközi auditcéget, a TÜV-öt kérte fel, hogy a magyar államtól, a kínaiaktól és minden szereplőtől függetlenül legkésőbb január végéig ellenőrizze a műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeket a Belgrád–Budapest vasútvonalon.
Ha a TÜV mindent rendben talál, akkor a személyi forgalmat már február közepétől engedélyezni fogja a magyar kormány – mondta Lázár János egy decemberi bizottsági meghallgatáson. Magyarországon lassította a kivitelezést, hogy a gyorsvasút magyar szakaszára tervezett kínai biztonsági és jelzőrendszerek nem rendelkeztek uniós működési engedélyekkel, valamint az is, hogy uniós tagországként szigorúbb közbeszerzési és más eljárásrendeket volt köteles az ország betartani.
Ezeken az akadályokon azonban már sikerült átlendülni, a biztosítóberendezések problémáját végül egy hibrid, nem csak kínai technológiát alkalmazó módszerrel hidalták át.
Az gyorsvasút üzembe helyezése után az Ausztriában dolgozók és családtagjaik számára sokat jelenthet – amint azt az N1 megírta –, hogy Belgrádból naponta két vonat folytatja majd az útját a magyar fővárosból egészen Bécsig és onnan vissza a szerb fővárosba.
Nyitókép: Beta
