Béremelés drágulással

Közhely, hogy az új esztendő új lehetőségeket és új kihívásokat hoz, de a közhelyek általában leginkább tapasztalati úton keletkeznek, és a legtöbb esetben megcáfolhatatlanok. A 2026-os év Szerbia állampolgárai számára is új lehetőségekkel, kihívásokkal indul, korábban bejelentett intézkedések fordulópontjukhoz érkeztek, előbbi határozatok január elsejével életbe léptek. Mindezek egyik része pozitív kihatással van a polgárok mindennapjaira és pénztárcájára, más részük viszont ellenkezőleg, ráadásul a bizonytalansági faktor is egyre inkább jelen van életünkben. Növekszik a minimálbér és a nyugdíjak összege, ugyanakkor növekszik például a dohánytermékekre kirótt adó, és a közszolgáltatások terén is több szinten drágulásra számíthatunk.

A szerb kormány szeptemberben fogadta el a minimálbér megemelésére vonatkozó javaslatot. Ennek értelmében a minimálbér 10,1 százalékkal emelkedett az új évben. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb órabér január elsejével kezdődően 371 dinár, a havi minimálbér pedig 64 554 dinárt, vagyis 551 eurót tesz ki. A döntés ugyanakkor a fizetések adómentes részére is kitér. Ez 20,4 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy az első 34 221 dinár után nem kell adót fizetni.

A nyugdíjak emelése már a hónap elején érezteti hatását, hisz a nyugdíjasok január 5-étől már a 12,2 százalékkal magasabb összeget kapják kézhez. A növeléssel a decemberi nyugdíjak átlaga 6180 dinárral lesz magasabb a novemberinél, és 56 838 dinárt tesz ki. 

A nyugdíjakat azonban nemcsak ez az egy intézkedés érinti, ugyanis változnak a nők nyugdíjba vonulásának feltételei is. A nők az idei évtől kezdődően 64 éves koruk betöltése után és legalább 15 munkaévvel a hátuk mögött mehetnek nyugdíjba. A férfiak esetében nem változnak a feltételek, ők továbbra is 65 éves koruk után, 15 munkaévvel jogosultak a nyugdíjra.

DRÁGÁBB KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
A Szerbiai Utak Közvállalat közlése szerint az ország autópályáinak használati díja az év első napján megemelkedett. Az új díjszabás minden járműkategóriára érvényes, és azokat az útszakaszokat érinti, ahol hidak, viaduktok és alagutak vannak. Az útdíj Belgrád és Szabadka között 850 dinár, míg Újvidék és az ország fővárosa között személyautók esetében 340 dinár. A jövőben az infláció függvényében az útdíjak további korrekciójára is számítani lehet.

A kommunális szolgáltatások terén is országos áremelésről számolhatunk be, ugyanakkor egy-egy drágítás nem ugyanolyan mértékben érinti a különböző települések lakosait. 

Az elektromos energia ára 2025. október elsejétől 6,6 százalékkal emelkedett, míg november elsején a statisztikák szerint a drágulás átlagos mértéke elérte a 9,6 százalékot. További terhelést jelent, hogy a legdrágább, piros tarifába való átlépés határát havi 1600 elhasznált kilowattról 1200-ra csökkentették. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében október 1-jéig újabb drágulással kell számolnunk.

Január elsejétől az ivóvízért is többet kell fizetnünk. Belgrádban a helybeli Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat szolgáltatásainak árát 9,5 százalékkal emelték meg, ami egy négyfős család esetében 190 dináros többletkiadást jelent havonta. Ezen a téren a nagybecskereki polgárok számíthatnak a legnagyobb emelésre, ugyanis az év eleje óta a jelenlegi 29,36 dinár helyett adó nélkül köbméterenként 129 dinárt fizetnek a városi vízműből származó ivóvízért.

Belgrádban emellett az ingatlanadó összegét is emelik.

Az országban az ipari szereplők számára egy új adónemet is bevezetnek. Az úgynevezett szén-dioxid-adó célja, hogy rákényszerítse a CO₂-t kibocsátó gyártókat a termelés korszerűsítésére és a szennyezés csökkentésére. 

DRÁGULÓ DOHÁNYIPARI TERMÉKEK
A jövedéki adóra vonatkozó törvénymódosítások szerint január 1-jétől ezen adónem megemelkedik a cigarettára, a dohányra és az elektromos cigaretták utántöltő folyadékára is. A cigarettára vonatkozó adóemelés az importált és a belföldön gyártott termékekre egyaránt érvényes. A jövedéki adó összege az év első felében 106,90 dinár dobozonként, majd félévenként növekszik, hogy 2030 második felében elérje a 120,40 dinárt. Az elektromos cigaretták utántöltő folyadéka milliliterenkénti ára az év első felében 13,12 dinárt tesz ki.

LÉPÉSEK A DIGITALIZÁCIÓ TERÉN
A digitalizáció terén két jelentős újdonság lépett életbe január elsejével. 
Az állami szektorban és az adóköteles áruk esetében az év első napján indult el az elektronikus szállítólevelek (e-otpremnica) rendszere, míg a magántulajdonban lévő cégeknek és vállalatoknak 2027 októberétől kell átállniuk az elektronikus szállítólevelek kiadására.

Január elsején lépett életbe az elektronikus betegszabadság rendszere is (eBolovanje). A munkaadóknak már ezen dátumot megelőzően regisztrálniuk kellett a rendszerbe, hogy be tudják fogadni és fel tudják dolgozni a hozzájuk elektronikus úton beérkező dokumentumokat. Mindez azt jelenti, hogy az általános orvos elektronikus úton adja ki a betegszabadságra vonatkozó javaslatát a diagnózissal, amit a munkavállalók a kellő időben elektronikus úton kapnak meg. Mindezzel a munkavállalóknak eggyel kevesebb dokumentumot kell beszerezniük, míg az egészségügyi rendszer számára pozitívum az adminisztratív terhek csökkenése, ráadásul elkerülhetőek lesznek az adatok bevitele során keletkezett hibák. A törvény azt is előírja, hogy a cégek az egészségügyi biztosítóval legkésőbb április 1-jét követően kizárólag elektronikus formában tarthatják a kapcsolatot.

A fentiekben már említettük a bizonytalansági faktort, amit egyebek mellett olyan tényezők alkotnak, mint az orosz–ukrán háború, a nemzetközi gazdasági helyzet, a NIS körüli bizonytalanságok, az esetleges előrehozott választások – ezek mind-mind ma még beláthatatlan következményekkel járhatnak akár pozitív, akár negatív szempontból.