A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése az aktuális megállapodás végrehajtásáról rögzíti, hogy a szerb kormány kötelezettséget vállalt a háztartási villamosenergia-árak további emelésére a következő év folyamán.
Az alappal kötött hivatalos megállapodás szerint a következő tarifakorrekcióra legkésőbb 2026. október 1-jéig kerül sor, míg az áremelés mértékét az energetikai vállalatok pénzügyi szükségleteinek részletes elemzése után határozzák meg. Ez az elemzés 2026 májusára készül el – áll a szerbiai kormány által az IMF-nek megküldött, 2027-ig szóló gazdaságpolitikai nyilatkozatban, amelyről a Nedeljnik számolt be.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a tervezett áramdrágulás semmiképpen sem lehet alacsonyabb, mint a fogyasztói árindexszel mért infláció plusz egy százalékpont.
A döntést az energetikai szektor hosszú távú stabilizációjának szükségességével indokolják, mivel az IMF szerint „a lakossági tarifák rendszeres kiigazítása továbbra is alapvető fontosságú a költségek megtérülése és az állami energetikai vállalatok pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében, tekintettel a jelentős beruházási igényekre”.
A jelentés szerint a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működésének kérdése a makrogazdasági stabilitás egyik központi témájává vált, az IMF pedig a NIS-t ismét „makrogazdaságilag kritikus” vállalatként említi.
Az alap szakértőinek értékelése szerint a NIS zavartalan működésének biztosítása a hatóságok egyik legfőbb prioritása kell hogy legyen, mivel az esetleges kudarc súlyos költségekkel járhat az állam számára. A jelentés előrejelzése szerint komolyabb ellátási fennakadások esetén – az üzemanyaghiány súlyosságától függően – a fiskális hatás a GDP 1–2 százalékát is elérheti.
– A hatóságok közölték, hogy intenzíven dolgoznak egy tartós megoldás megtalálásán, amely lehetővé tenné a NIS elleni szankciók feloldását és a nyersolaj folyamatos feldolgozásának folytatását, elkerülve ezzel a kész üzemanyagok importjára való költséges rászorulást, amely akár 25 százalékkal drágább is lehet a hazai termelésnél – áll a jelentésben.
Az IMF egy további számítást is közzétett – részletes magyarázat nélkül –, amely szerint a NIS-ben lévő orosz tulajdonrész állami átvétele 500 millió és 2 milliárd euró közötti összegbe kerülhetne, ami a GDP 0,6–2,3 százalékának felel meg.
Nyitókép: A döntést az energetikai szektor hosszú távú stabilizációjának szükségességével indokolják (Fotó: Ótos András felvétele/Illusztráció)
