A jövő hét elején már sor kerülhet arra a hármas találkozóra, amelyen megvitatják a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) értékesítésének részleteit – jelentette be Aleksandar Vučić államfő. Hangsúlyozta, hogy a napokban véglegesítik az orosz fél és egy másik nagy cég közötti egyezményt, amelyben a pancsovai finomító orosz részvényeinek eladását határozzák meg. Az államfő pozitívként értékelte a NIS ügyének ilyen jellegű lezárását, ugyanakkor óvatosan fogalmazott, mert – szavai szerint – semmi sem biztos, míg az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) jóvá nem hagyja a fejleményeket.
A tartalékok január végéig kitartanak
„A NIS orosz tulajdonában levő részvények eladásával optimistábban kezdhetnénk az új évet” – mondta Vučić a belgrádi sajtónak. Kiemelte, hogy az állam jelentős tartalékokat halmozott fel kőolajból és gázolajból is, a lakosok ezért nem érezték meg a szankciók következményét. Az államfő szerint a polgároknak nem kell aggódniuk, január 31-ig biztosan kitartanak a tartalékaink.
Nyilatkozatában kitért a gázellátás kérdésére is: az államvezetés „az európaiakkal és az azerbajdzsániakkal is tárgyal a földgáz alternatív beszerzéséről, és tovább folytatja a kockázatcsökkentésre irányuló megbeszéléseket annak érdekében, hogy biztosítsa a polgárok ellátását” – mondta. Az elkövetkező időszakban tervezett befektetésekről is beszélt: kiemelte azt a 97 kilométeres csővezetéket, amelyet előbb Leskovactól Vranjéig építenek ki, majd 47 kilométeren át tovább folytatják az Észak-Macedón határig annak érdekében, hogy csatlakozzanak az ott levő fővezetékhez. Románia felé három vezeték építését tervezik: az egyiket a dízel, a másikat a nyers kőolaj, a harmadikat pedig a földgáz szállítására. Vučić szerint ezeket a projekteket a következő másfél évben megvalósítják.
A megoldás egy harmadik fél
Most már biztos, hogy az Egyesült Államok nem hagyja jóvá a NIS további működésére vonatkozó kérelmet – mondta Milan Beslać közgazdász a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A szakember szerint ugyanis ha erre bármiféle hajlandóságot mutattak volna az amerikaiak, akkor már megtették volna a szükséges lépéseket. A szankciók alatt levő, és ezért a működését szüneteltető pancsovai finomító ügyének legjobb megoldása az lenne, ha egy harmadik fél vásárolná fel a NIS orosz részvényeit – erősítette meg a korábbi álláspontokat a közgazdász.
Kitért azokra az elvárásokra is, melyek szerint az orosz fél ki is vonulhatott volna a tulajdonjogi struktúrából. A szakember szerint az ilyen megoldás geopolitikai vereséget jelentett volna Oroszországnak, és ezzel jelentősen csökkent volna a befolyása a Balkánon. Így nem fogják elengedni a NIS-t kézzel fogható érdek nélkül – mondta Milan Beslać, aki szerint az oroszok csak a nekik megfelelő pillanatban zárják le a NIS ügyét.
A közgazdász kiemelte, hogy egy ilyen összetett cég eladásáról a gyakorlatban hónapokig tárgyalnak az érintettek: a pancsovai finomító esetében a szakember szerint rendes körülmények között 6–9 hónapig kellene tárgyalniuk a feleknek. Amennyiben tehát komoly tárgyalásokról van szó, akkor a közvélemény felé közvetített határidők, mint amilyen a január közepe vagy a február eleje, egyáltalán nem reálisak – szögezte le a közgazdász.
Milan Beslać az államosítás lehetőségét is elemezte: „Szerbiának barátságos körülmények között sem, ellenségesen pedig végképp nem lenne szabad átvenni a NIS-t: az országnak ugyanis geopolitikai szempontból nincs nagyobb barátja a világon Oroszországnál.” Másrészről viszont nincsenek jó tapasztalataink a közvállalatok irányításával Szerbiában, így a legjobb megoldás számunkra az lenne, ha a NIS részvényeit harmadik fél vásárolná meg – nyomatékosította a közgazdász.
A szakember figyelmeztetett arra, hogy a pancsovai finomító leállása vagy esetleges végleges bezárása a legnehezebben az ott dolgozókat érintené: „Nyersanyag beszerezhető más forrásokból, még ha drágábban is, de 35 ezer dolgozó nem maradhat munka nélkül.” Ilyen szempontból viszont a jelenlegi helyzetet legfeljebb 2-3 hónapig lehet fenntartani úgy, hogy a munkások fizetését az állami büdzséből biztosítják – tette hozzá a közgazdász. Kiemelte, hogy Szerbiának nincsenek saját forrásai, így az energiafüggőség tovább marad. „A függetlenséget csak a jó politikai és gazdasági viszonyok biztosíthatják az ország számára” – osztotta meg álláspontját a szakember a nyilvánossággal.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
