Szerbiában a nukleáris fejlesztések terén a legnagyobb gondot a szakemberek hiánya okozza, így nagy szükség van a szakmai tapasztalatcserére, és az egyetemeken az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökök kiképzésére – mondta Sanja Ivanić, a szerb–francia kamara igazgatója A nukleáris jövő felé: európai partnerek Szerbia energetikai átalakulásában elnevezésű konferencián. A Franciaország belgrádi nagykövetségén megtartott találkozón kiemelték, hogy Szerbia számára fontos az együttműködés Franciaországgal, elsősorban az ottani fejlett villamosenergiai rendszerek megismerése miatt.
Az ország nukleáris jövőképét illetően a kamara igazgatója rámutatott, hogy jövőre az energiaügyi és bányászati minisztérium megjelenteti azt a tanulmányt, amelyben felvázolja az irányelveket. „Szerbiának nemcsak a diverzifikáció miatt kell a nukleáris források felé fordulnia, hanem az energiabiztonság fenntartása érdekében is” – hangsúlyozta az igazgató a konferencián, amelyen az emberi erőforrások fejlesztéséről, valamint a hazai ipar lehetőségeiről és kihívásairól tárgyaltak a résztvevők.
Franciaország megosztja Szerbiával azokat a tapasztalatokat, amelyekkel rendelkezik a nukleáris energia fejlesztése területén – mondta a találkozón Florence Ferrari, Franciaország belgrádi nagykövete. Hangsúlyozta, hogy Franciaországnak erős, stabil és megbízható energetikai rendszere van. Emlékeztetett a Szerbia és Franciaország közötti egyezmény jelentőségére, amely a hosszú távú energetikai átalakulásra vonatkozik, és amelynek keretében a francia EDF (Électricité de France – Francia Elektromos Művek) tanulmányozta a nukleáris energia lehetséges alkalmazását Szerbiában.
A konferencián a szerbiai lehetőségeket és kihívásokat Radoš Popadić, az energiaügyi minisztérium illetékes szakembere is elemezte. Elmondta, hogy a szerb kormány 2024 júliusában elfogadta a nemzeti energetikai klímatervet, amely meghatározza az energetikai ágazat céljait és a szükséges fejlesztéseket 2030-ig, azokra a 2050-ig terjedő becslésekre alapozva, amelyek révén megvalósítható a dekarbonizáció. A tervezet a nukleáris energiaforrások megvalósítását is előirányozza a szerb energiaellátásban. Alapként a villamosenergiát határozza meg, amelynek termelésében 2040 után összesen ezer megawatt villanyáram termelését látja elő nukleáris erőművekben. „A nukleáris program 10-15 év komoly előmunkát feltételez, és legkevesebb 100 éves kötelezettséget jelent” – mutatott rá a megbízott segédminiszter. Hozzátette, a tervezet megvalósításának jelenlegi fázisában a tapasztalatcserére helyezik a hangsúlyt, de a szerbiai illetékes intézmények között is erősítik a kommunikációt és az együttműködést.
„Szerbiában, ahogyan több más európai országban, folyamatban van az energetikai átalakulás, amely arra irányul, hogy a termelésben a szenet új energiaforrásokra váltsa le” – hangsúlyozták abban a közleményben, amelyet az energiaügyi minisztérium közölt a konferenciával kapcsolatban. Ugyanitt kiemelték, a szerb állam feloldotta azt az 1989-ben érvényesített tiltást, ami a nukleáris erőművek építésére vonatkozott. Több éves előkészületet kezdeményeztek, valamint a nukleáris program fejlesztésének indokoltságát is elemezték. Mindezt az atomenergiával megbízott nemzetközi ügynökség ajánlásaival, annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítsák a fenntartható energiabiztonságot az országban – áll a közleményben.
A törekvéseket Radoš Popadić is megerősítette a konferencián: Szerbiának egyezménye van a francia EDF-fel, a dél-koreai KHNP-vel és Oroszországgal, de együttműködik az Egyesült Államokkal is – sorolta. Hangsúlyozta, hogy a tapasztalatcserét, a szabályozást, az emberi erőforrások fejlesztését, a szakképesítés szervezését és a közvélemény értesítését más államok felé is kezdeményezték. „A régió országai közül Szlovéniában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában már van kiépített nukleáris erőmű: számunkra fontos, hogy megismerjük és áttekintsük a tapasztalataikat, közérdekű dialógust kezdeményezzünk a nukleáris energia jelentőségéről, főként a fiatal nemzedék keretében – mutatott rá Popadić az olyan konferenciák jelentőségére, amilyen a tegnapi volt.
