Jó nagy felfordulás közepette várja az euró bevezetését a politikai nehézségekkel küszködő Bulgária. Az országon december 1-jétől több tüntetéshullám söpört végig. A tömeg a következő évi költségvetés tervezetének visszavonását, és a január óta hivatalban levő koalíciós kormány lemondását követelte. A kisebbségi kormány december 11-én le is mondott. A nemzetgyűlésben első olvasatban már elfogadott költségvetési tervezetet előzőleg még visszavonta. A szöveget azóta átírták, s a minap ismét elküldték szavazásra a képviselőknek. A Roszen Zseljazkov (ex)miniszterelnök vezette kabinet és a szociális partnerek abban reménykedtek, hogy januárban sikerül elfogadni a 2026-os költségvetést, lehetővé téve ezzel a tervezett béremeléseket és az egyéb intézkedések késedelem nélküli végrehajtását.
A költségvetési tervezet novemberben elkészült eredeti változatában, a kormány növelte volna a dolgozók társadalombiztosítási terheit és megemelte volna a vállalkozások nyereségadóját. Ez széles körű elégedetlenséget váltott ki. A Folytatjuk a változást! (PP) középpárt a tervezet átdolgozását követelve szólította utcára az embereket.
A tiltakozók különösen a kilátásba helyezett adóemeléseket bírálták és a bevételek elosztásának módját. Szerintük túl sok folyt volna el a korrupció csatornahálózatán, amelyet egy átláthatatlan kapcsolatrendszer működtet. A rendszer részét képezi a politika, az igazságszolgáltatás, az erőszakszervezetek és a szervezett bűnözés.
A bolgárok jelentős részét nyugtalanítja az euró január 1-jei bevezetése. A jelenlegi nemzeti fizetőeszköz, vagyis a leva lecserélését a közös uniós valutára sokan kétkedve és félelemmel várják. A lakosság többsége komoly áremelkedésektől, s jövedelmei, vagyona elértéktelenedésétől tart. A közös valuta biztosította előnyök csak kevesek fantáziáját mozgatják meg.
Az eurózónához legutóbb csatlakozott Horvátországban valóban kilőtt az infláció. Az ottani példa azonban csalóka. Az ország ugyanis 2023. január 1-jén vált az euróövezet tagjává, egy olyan időszakban, amikor a kontinenst rekordinfláció kínozta.
Az akkori nehézségek ellenére Szófia nagyon szerette volna, hogy már 2024. január 1-jétől euróval fizessenek Bulgáriában is. Az eredeti belépési terv azért nem valósult meg, mert az ország nem teljesítette az euróövezeti tagság szigorú kritériumainak mindegyikét. Bulgária akkor még nem készült fel a váltásra.
Lakosságának egy része még ma sem. A leva megszüntetésében sokan a nemzeti szuverenitás végét látják. Nem győzi meg őket az sem, hogy a pénzük árfolyama lassan már 30 éve a vezető külföldi valutákhoz kötődik, s a külkereskedelemben euróban történik az elszámolás.
Az euróellenes akciók eddig is komoly vitákat váltottak ki. A feszültséget szította a Bulgáriában is erős orosz propaganda, továbbá a baloldal ruszofil része és a szélsőjobboldal. A leghangosabb ellenző alighanem a Moszkva-barát szélsőjobboldali Újjászületés párt, amely több tüntetést szervezett már a pénzcsere ellen.
Az okvetetlenkedők csoportjához csatlakozott Rumen Radev államfő is, aki megpróbálta elhalasztani az euró bevezetését. Legszívesebben népszavazást írt volna ki a leva megtartása érdekében, ám terve kudarcot vallott.
Ha december végéig nem lesz új költségvetés, akkor az előző évi számok szerint folytatódnak jövőre a kiadások, amelyeket már euróban számolnak. Bulgária ugyanis 2026. januártól a huszonegyedikként csatlakozik a közös európai pénzt használó uniós tagállamokhoz. Arról, hogy ez jó lesz az országnak, s nem kell félni az eurótól a kormány és a jegybank mellett EU-tisztségviselők is igyekeznek meggyőzni a kételkedő állampolgárokat.
Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős uniós biztos azt üzente, hogy az euró a geopolitikai erő és a stabilitás szimbóluma. A bolgár nemzeti bank elnöke szerint történelmi jelentőségű lépés az új fizetőeszköz bevezetése. Dimitar Radev bankkormányzó meggyőződése, hogy Bulgária az újítással a jó irányba halad.
A bolgár exminiszterelnök azzal nyugtatgatta a lakosságot, hogy a híresztelések ellenére „nincsenek adatok a spekulatív áremelkedésekről” az euró bevezetése után. Zseljazkov szerint az euró hasznát hamarosan megtapasztalják a honfitársai, akikkel megpróbálta elhitetni, hogy a közös pénz biztonságot, stabilitást és alacsonyabb kamatokat hoz.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke legutóbb azzal érvelt, hogy egy kis, nyitott gazdaság számára, mint amilyen a bolgár is, fontos a közös pénz bevezetése. Jelezte ugyanakkor, hogy megérti a lakosság félelmeit, hiszen – mint felidézte – minden országban hasonló aggodalmakat hallott.
Novemberben arra figyelmeztetett, hogy Bulgáriában az infláció növekedése várható az euró bevezetésekor. Többnyire azért – mutatott rá –, mert a kiskereskedők gyakran felfelé kerekítik az árakat a valutaátváltások során.
Dombrovskis sem titkolta el, hogy a tapasztalatok alapján a pénznemek átváltása egyszeri 0,2 és 0,4 százalék közötti fogyasztói áremelkedést okozott a többi országban is, ahol átvették az eurót. Ám a bolgárokat azzal vigasztalta, hogy ennél nagyobb növekedésre nekik sem kell számítani.
Nyitókép: Pixabay
