Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 23 országból érkező képviselője támogatta a „szarajevói embervadásztúrák" ügyének kivizsgálására irányuló kezdeményezést – közölte hétfőn Sabina Ćudić, a boszniai Nasa Stranka (NS) tagja, aki egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is a képviselője.
A tájékoztatása szerint a közgyűlés az 1992-1995-ös boszniai háború ideje alatt a boszniai főváros civil lakossága ellen elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálná.
A bosznia-hercegovinai kormánykoalíció részét képező NS képviselőjének tájékoztatása szerint a parlamenti vizsgálat megindítását ezúttal az Egyesült Királyság, Görögország, Észak-Macedónia, Andorra, Svájc, Belgium, Németország, Olaszország, Albánia és Dánia képviselői is támogatták, míg korábban Franciaország, Svédország, Hollandia, Törökország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Monaco, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia és Montenegró képviselői csatlakoztak a kezdeményezéshez.
„Olyan ügyről van szó, amely túlmutat Bosznia-Hercegovina határain, és több ország intézményeinek együttműködését igényli az igazságosság, az igazság feltárása és az áldozatok méltóságának védelme érdekében" – közölte a boszniai párt.
Várhatóan szeptember 7-ig kineveznek egy különleges jelentéstevőt az ügy kivizsgálására.
Az olasz sajtó tavaly november elején számolt be arról, hogy a milánói ügyészség vizsgálja: fizettek-e pénzt a boszniai háború idején külföldiek azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek. A nyomozás során arra utaló jelek is felmerültek, hogy más európai országok állampolgárai is érintettek lehettek. Emiatt az osztrák, svájci és belga igazságügyi hatóságok is bekapcsolódtak a vizsgálatba.
A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanič szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte. Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.
Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.
Az áldozatokat képviselő szervezetek adatai és nemzetközi bírósági ítéletek szerint a csaknem négy évig tartó szarajevói ostrom során minden tizedik megölt gyermek mesterlövész által leadott lövés áldozata volt, több mint 14 ezer gyermek pedig megsebesült.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi ítéleteiben megállapította: a mesterlövészkampány célja Szarajevó civil lakosságának megfélemlítése és terrorizálása volt.
Nyitókép: A tájékoztatása szerint a közgyűlés az 1992-1995-ös boszniai háború ideje alatt a boszniai főváros civil lakossága ellen elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálná (Fotó: pixabay.com)
