A Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium közölte, hogy támogatja a minőségi tenyészhalak, mégpedig a ponty- és pisztrángtenyészanyák beszerzését.
A beszerzésre irányuló beruházások támogatását azok a mezőgazdasági üzemek vehetik igénybe, amelyek legalább 100, legtöbb 400 pontytenyészanyával, illetve 100-tól 5000 darabig terjedő pisztrángtenyészanyával rendelkeznek – írja a Biznis.rs. A támogatás mértéke ponty esetében 2000 dinár, pisztráng esetében pedig 1500 dinár darabonként.
Krum Anastasov, a Szerbiai Gazdasági Kamara halászati csoportjának elnöke, valamint a magyarkanizsai Kapitány-rét halgazdaság igazgatója a Biznis.rs hírportálnak elmondta, hogy a támogatások a tenyésztő szervezetekre vonatkoznak, tehát amelyek nem fogyasztásra szánt halat állítanak elő, hanem tenyészhalakat. Ez a fajta pénzügyi segítség számukra konkrét előnyt nem jelent.
– A támogatások a tenyészhalak darabszáma alapján járnak, és az olyan szervezetek kapják, mint például a Belgrádi Mezőgazdasági Kar és néhány ivadéknevelő. Ha egy pisztrángtenyészetnek 200 tenyészhala van, és a támogatás összege 2000 dinár darabonként, az 400.000 dinárt jelent. Ahhoz, hogy a halászat fennmaradjon, másfajta, reálisabb támogatási rendszerre lenne szükség. A javaslatunk az, hogy a minimális támogatás a megtermelt és eladott hal kilogrammja után az áfa összegével legyen egyenlő, ami nagykereskedelmi ár esetén 40–50 dinár. Három évvel ezelőtt kilogrammonként 10.000 dinárt kaptunk az eladott hal után, ami nagyon kevés, de azóta egyetlen pályázat sem jelent meg, és három éve nem kaptunk támogatást – fejtette ki Anastasov, hozzátéve, hogy a helyzet a termelés csökkenéséhez és a haltenyésztési területek visszaeséséhez vezet.
Anastasov szerint a halászati ágazat helyzete egyre rosszabb.
A haltenyészetek területe Szerbiában 12.000 hektárról körülbelül 7000 hektárra csökkent. A termelés évi 7000 tonnáról 3900 tonnára esett vissza. Szerbia szükségleteinek mintegy 75 százalékát importból fedezi, a maradékot pedig hazai termelésből. Amellett, hogy olyan halfajokat is behoz, amelyek az országban nem találhatók meg, hatalmas mennyiségű pisztrángot és pontyot importál – fogalmazott Anastasov.
Rámutatott arra, hogy a jelentős behozatal oka a hazai termelés visszaesése, valamint az, hogy a környező országokból származó versenytársak ösztönzik az exportot, és jelentős támogatásokat kapnak.
Európának óriási szüksége van halra, és évente 1,9 millió tonnát importál. A környező országok, Horvátország, Magyarország, Románia és Bulgária nemzeti és európai alapokból kapnak támogatást. Például 600 eurót kapnak védelemre, ami 1000 hektár esetében 600.000 eurót jelent. Az említett országok az árakkal játszhatnak, míg a mi célunk a termelés és az értékesítés.
Rámutatott arra, hogy Szerbiában sok parlagon hevert terület van, amely alkalmas lenne haltenyészetek létesítésére.
– Vajdaságban 180.000 hektárnyi terület lehetne pontytenyésztő halastó, mi pedig 7000 hektárra estünk vissza. Ahelyett, hogy növelnénk, csökkent. Sok halat feketén értékesítenek, amiből az államnak nincs haszna, számunkra pedig demotiváló – zárta gondolatait Anastasov.
Nyitókép: MTI
