Mórahalom volt múlt pénteken a házigazdája a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferenciának, amelyen ezúttal nemcsak Magyarország és Szerbia képviseltette magát, hanem, most először jelen voltak a boszniai Szerb Köztársaság, pontosabban a doboji kamara képviselői is.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere köszöntve a vendégeket elmondta, hogy „Mórahalom hosszú távon stratégiaként, várospolitikai alappillérként kezeli a határon átnyúló kapcsolatokat, s ez mind kulturális, mind civil, mind közintézményi, mind közjogi, mind politikai, mind gazdasági területen érvényesül. Ennek érdekében igyekszünk intézményesíteni a kapcsolatokat, ennek az otthona a Kolo Szerb Kulturális Központ, amely ezen feladatok ellátására létesült.”
A rendezvényen többek között felszólalt dr. Kőkúti Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is, aki ismertette a magyarországi iparkamarák működési rendszerét, kiemelve, hogy a Csongrád-Csanád Kereskedelmi és Iparkamara az ország második legnagyobb iparkamarája több mint 35 000 regisztrált vállalkozással.
Dr. Kőkúti Attila (Fotó: Dávid Csilla)
– Az a célunk, hogy közeli kapcsolatokat teremtsünk a vállalkozókkal, meghallgassuk gondjaikat, és segítsük őket terveik megvalósításában. Segíteni tudunk a Széchenyi Terv Plusz programmal, amelyben kedvező a kamatfeltétel, mindössze 3 százalékos, továbbá a vállalkozók számára rendelkezésre áll a Demján Sándor Tőkeprogram is, amely jelenleg legfeljebb 100 és 400 millió forint közötti tőkeforrást biztosít mikro-, kis és középvállalkozásoknak kedvező feltételekkel, mindössze 5 százalékos éves kamattal – mondta többek között dr. Kőkúti Attila.
Az érdeklődők bővebb információt a két programról a következő honlapokon találhatnak:
palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz, demjantokeprogram.hu.
Varga Imre, a Magyar–Nyugat-Balkán Üzleti Tanács alelnöke arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán hol tart az Európai Unió intézményeinek együttműködésében.
Varga Imre (Fotó: Dávid Csilla)
– Tudjuk, hogy válságok sora rázta meg az Európai Uniót, pénzügyi válság, migrációs válság, majd jött a Covid, hogy csak a legjelentősebbekről szóljunk. Mindezek miatt, és látva az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok nem egészen őszinte iparkodását, a nagyok úgy döntöttek, hogy elnapolják a gyors felvételt és lassítják a folyamatot. Közben ment egy játék, az EU úgy tett, hogy valóban fel akarja venni a Nyugat-Balkán országait, ők pedig úgy tettek, hogy valóban be akarnak jutni. Ezt követte az Ukrajnával kapcsolatos gyorsított eljárásra vonatkozó döntés, majd felgyorsultak a Nyugat-Balkán országainak felvételi tárgyalásai is, és a jelenlegi kiszivárgott információk szerint az EU 2030-ban le szeretné zárni a tárgyalást néhány országgal. Erre elsősorban Montenegrónak és Albániának van esélye. Az EU vezetése ettől a lépéstől azt reméli, hogy bebizonyítja, komolyan veszi a felvételre tett korábbi ígéretét. Ugyanakkor most is ragaszkodik a feltételességhez, csak a megfelelő teljesítmény esetén kész a felvételre. Mindez mögött az áll, hogy a bővítés, sajnos, nem élvez konszenzust a tagállamok között. Egyes országok ezt is alkudozási alapnak tekintik. Tulajdonképpen politikai döntésről beszélhetünk. Egy új tagállam felvétele, csatlakozása mindig politikai döntés, és most még nincs meg az egységes akarat új tagok felvételére. Ha szigorúan gazdasági szemszögből nézzük a dolgokat, a Nyugat-Balkán országai már most mélyen integrálódtak az EU gazdaságába, Koszovó kivételével mindegyik társult tagállam, nincsenek vámok, kivéve a stratégiai árut, vízummentesség van, a munkaerő gyakorlatilag minden korlátozás nélkül jelen van az EU munkaerőpiacán. A Nyugat-Balkán összesített GDP-je (bruttó hazai termék), nagyjában egészében a magyar GDP-t fedi. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak a felvétele nem rengetné meg az EU gazdaságát. Mindezek mellett manapság a lakosság csatlakozási szándéka drámaian csökkent a Nyugat-Balkán országaiban, Szerbiában ez 30 és 35 százalék között van, és vannak országok, amelyek egyáltalán nem sietnek a feltételek teljesítésével, és itt megemlíthető akár Szerbia, akár Bosznia is, ugyanakkor viszont részesülnek az előcsatlakozási pénzek összes előnyeivel. Ha megnézzük a térképet, Nyugat-Balkán teljesen körül van véve az EU-val is és a NATO-val is. Meddig akarja az EU fenntartani ezt a teljes mértékű izolációt? – tette fel a kérdést Varga Imre.
Az értekezleten felszólaltak még Biljana Štavljanin Vuković, a Szabadkai Gazdasági Kamara igazgatója, Orbán Tibor, a Nagykikindai Gazdasági Kamara elnöke, Fehér Éva, a Csongrád-Csanád Megye Kereskedelmi és Gazdasági Kamara vezetője, Srećko Stojković, a Doboji Gazdasági Kamara elnöke, és a szervező nevében Török György, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Török Györgyöt arra kértük, hogy lapunknak foglalja össze meglátásait a konferenciáról, és általában a kamara jelentőségéről.
Török György (Fotó: Dávid Csilla)
– Csaknem húsz évvel ezelőtt alapítottuk meg a kamarát, azzal a céllal és feladattal, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat erősítsük. A vállalkozóknak segítünk abban, hogy minél jobb feltételekhez jussanak a magyar, illetve szerb piacon, hogy megtalálják helyüket, és abban is, hogy egy-egy vállalkozás indításakor megoldják az esetleges adminisztratív gondjaikat. Szakembereink vannak, akik ezt a munkát végzik, vámügyintézőnk, jogászunk, ügyvédünk. Ezen a konferencián először vett részt a boszniai, pontosabban a szerb köztársasági partnerünk is, akikkel már huzamosabb ideje együttműködünk, a Doboji Gazdasági Kamara igazgatója, Srećko Stojaković, és elnöke, Radovan Pazurević, aki maga is vállalkozó. Különben jelenleg Boszniából nagyon sok teherautó-sofőr érdeklődik a magyarországi munkavállalás iránt, Szegeden nyílt is egy boszniai cég, amely ezzel foglalkozik, és amellyel kamaránk is együttműködik. Meg kell még említenem a Szegeden épülő kínai autógyárat is, amelyben több mint 12 ezer alkalmazott lesz, nemcsak Magyarországról, hanem Szerbiából és Boszniából is. Sokukkal már megkötötték a szerződést, fizetést is kapnak, de még nem álltak munkába. A kínaiak a munkaerő piacon saját útjukat járják, de kapcsolatban vannak kamaránkkal is, sőt rendezvényeinken is megjelennek, küldöttségük ezen a konferencián is jelen volt.
Srećko Stojaković és Radovan Pazurević a Doboji Gazdasági Kamarából kérdéseimre válaszolva elmondták, hogy számukra nagy a jelentősége ennek a konferenciának, elsősorban a kapcsolatfelvétel tekintetében. A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara meghívására érkeztek. Megerősítették, hogy ezzel a kamarával már kiválóak a kapcsolataik, de bővíteni szeretnék, hogy lehetővé tegyék a boszniai vállalkozóknak a jelenlétet a magyar és a szerb piacon, valamint a magyar vállalkozóknak is a jelenlétet a boszniai piacon. Elmondásuk szerint ez a konferencia kiváló alkalom volt arra, hogy ezeket a kapcsolatokat intézményesítsék és bővítsék.
Radovan Pazurević (Fotó: Dávid Csilla)
A rendezvényen a Kultúra határok nélkül elnevezésű projektum keretében, amelyet a tartományi oktatási titkárság is támogatott, fellépett az újvidéki Novosadske šmizle női kórus.
Nyitókép: A konferencia színhelye a mórahalmi Kolo Szerb Kultúrközpont volt (Fotó: Dávid Csilla)
