A Köztársasági Statisztikai Hivatal kérdőívben mérte fel a szerbiai családok bevételének és költségeinek arányát. Az adatok azt mutatják, hogy a 2024. évben a háztartások átlagjövedelme havonta 95.050 dinár volt, a költségeik pedig átlagban 98.165 dinárt tettek ki minden hónapban.
A jövedelmi oldalon 52.153 dináros átlagot mutattak ki a munkaviszonyból származó bevételek tekintetében, az egyéb, nem ilyen forrásokból eredő bevételek átlaga viszont 2249 dinárt tett ki havi szinten. Tavaly az átlagnyugdíjak összege 29.937 dinár volt, a mezőgazdaságból, a vadászatból és a halászatból befolyó bevételek átlagaként viszont 3824 dinárt jegyzett a hivatal. Ugyanakkor kimutatták, hogy a legmagasabb átlagjövedelmet a fővárosban és annak térségében jegyzik, ahol 111.728 dináros átlagjövedelemmel rendelkeznek a lakosok. A második legmagasabb átlagjövedelmet Vajdaságban jegyezték tavaly: 91.310 dinárt. Šumadijában és Nyugat-Szerbiában 87.744 dinár volt az átlagjövedelem, a déli és a keleti területeken viszont 86.988 dináros átlagkeresettel számoltak a lakosok. Érdekesen alakultak az adatok a külföldről érkező jövedelmek tekintetében: Vajdaságban, valamint Dél- és Kelet-Szerbiában kétszer annyi külföldi bevételt jegyeztek a 2024. évben, mint a belgrádi régióban vagy Šumadijában és Nyugat-Szerbiában.
A költségek tekintetében tavaly összesen 98.165 dináros átlagkiadást mutattak ki a kérdőív által begyűjtött adatok alapján: ebből élelmiszerre és nem alkoholos italokra átlagban 35.919 dinárt fordítottak a háztartások, alkoholos italokra és dohánytermékekre 4363 dinárt, ruházatra és lábbelire viszont 4601 dinárt költöttek havonta.
CSIRKEHÚSBÓL FOGY A LEGTÖBB
A legmagasabb költségtétel tehát az élelmiszer a szerbiai háztartások büdzséjében. A kimutatások szerint a hústermékek közül a legnagyobb mennyiségben csirkét és más szárnyas jószág húsát fogyasztották tavaly a szerbiaiak, mintegy 53 kilogrammot évente. Disznóhúsból átlagban 47,8, marhahúsból 20,2, szárított húsból 13,3, egyéb hústermékekből viszont 36,4 kilogrammot fogyasztottak a lakosok az előző évben. Halból átlagban 9,3 kilogramm fogyott háztartásonként, míg tésztafélékből 28,6 kilogramm. Emellett 163 kilogramm kenyér és más pékáru is elfogyott a családokban. A cukorral sem takarékoskodtak Szerbiában, a háztartásokban ugyanis évente 20,9 kilogramm fogyott el. A tavalyi adatok szerint évente 581 tojást és 83,6 liternyi tejterméket is elfogyasztottak a családok. A hivatal kimutatása szerint a háztartásokban átlagban 8,3 kilogramm kávé is elfogyott.
A zöldségfélék tekintetében a legkelendőbb a burgonya volt, amelyből egy átlagos család 76,3 kilogrammot fogyasztott. Káposztából 38,1, paradicsomból 32,6, paprikából 24, babból pedig 10,3 kilogrammot vásároltak háztartásonként. Zöldségből, céklából és zellerből 22 kilogramm fogyott átlagban, a különböző hagymafajtákból viszont 34,3 kilogrammot fogyasztottak el egy-egy szerbiai családban. A legkedveltebb gyümölcs az alma volt, amelyből 32,6 kilogrammot vásároltak a háztartások, míg banánból 24,8, citrusfajtákból viszont 30,2 kilogrammot – áll a statisztikai hivatal jelentésében.
MENNYIT KÖLTÜNK ALKOHOLRA ÉS DOHÁNYRA?
A hivatal legújabb adatairól szóló jelentésben kiemelték azokat az érdekesen alakuló kimutatásokat is, amelyek a költségtételeket vizsgálták. Ezekből kiderült például, hogy a belgrádi régióban költöttek a lakosok legkevesebbet dohánytermékekre és alkoholos italokra: havonta átlagban 3722 dinárt szántak erre. Ugyanakkor Šumadijában és Nyugat-Szerbiában erre 5029 dinárt, a déli és keleti területeken 4729 dinárt, Vajdaságban viszont 4094 dinárt költöttek a háztartások.
Az éttermekben és kávézókban elköltött összeg tekintetében viszont a belgrádiak jártak élen: ők 4402 dinárt hagytak az említett vendéglátóknál havonta. A többi régióban ezen összeg felét költötték el a háztartások éttermekben és kávézókban: Vajdaságban 2770 dinárt, Šumadijában és Nyugat-Szerbiában 2450 dinárt, Dél- és Kelet-Szerbiában viszont 2321 dinárt.
ÁRAM-, GÁZ-, KOMMUNÁLIS SZÁMLÁK...
A lakhatás költségeit illetően, amelybe a hivatal belefoglalta a víz-, az áram-, a gáz és más energiaforrás használatának térítését, szintén a fővárosiak jártak élen. A belgrádi régióban ugyanis 17.461 dinárt különítettek el a családi büdzséből erre a célra a polgárok. Šumadijában és Nyugat-Szerbiában 15.811 dinárt fordítottak a lakhatásra átlagban, Vajdaságban ugyanerre a célra 15.565 dinárt, a déli és keleti területeken viszont 14.995 dinárt.
A statisztikai hivatal jelentésében érdekességként emelték ki, hogy tisztálkodási szerekre Vajdaságban költöttek a családok a legkevesebbet, 2655 dinárt. Erre a célra a dél- és kelet-szerbiaiak fordítottak a legtöbbet: háztartásonként 3578 dinárt.
Nyitókép: Ótos András felvétele
