Az állattenyésztés több éven át tartó válsága miatt az Imlek tejüzem új tulajdonosai számára a legnagyobb kihívást a nyersanyagok, elsősorban a nyers tej beszerzése jelenti majd. Ez a legkritikusabb pont, tekintettel arra, hogy Szerbiában az állatállomány jelentősen visszaesett. Az 1990-es években 2,1 millió szarvasmarhát jegyeztek, jelenleg ez a szám 700 ezer, ebből 400 ezer fejőstehén – közölte a Biznis.rs hírportálnak Milan Prostran agrárelemző.
Mint már arról beszámoltunk, hazai vállalkozók veszik meg a MidEuropa befektetési alaptól a régió legsikeresebb tejüzemét, az Imleket. A megállapodás Andrej Jovanović tapasztalt vállalkozó és az AJFH beruházási holding tulajdonosa, valamint Bojan Radun, az Imlek jelenlegi vezérigazgatója között született meg. A vállalat közleménye szerint a tranzakció várhatóan 2026 első negyedévében zárul le.
Prostran rámutatott arra, hogy a privatizáció, amely 2001-ben kezdődött, Szerbiában a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban zajlott le a legdinamikusabban. Az Imlek a PKB vállalatcsoportból való kiválása után több tulajdonost is váltott. Az elmúlt 15 évben számos vállalat időközben megváltoztatta tulajdonosát.
– Az Imlek tulajdonosi struktúrájának változása nem szokatlan, hiszen Szerbiában számos hasonló esetre volt példa. Üzletemberek és különböző befektetési alapok gyakran vesznek át vállalatokat. Pozitívum ugyanakkor, hogy ezúttal hazai üzletemberekről és befektetőkről van szó, akik az általuk eddig fejlesztett ágazatokban már bizonyították eredményességüket. Feltételezhető, hogy az Imlek esetében is sikeresek szeretnének lenni, ugyanúgy, mint azokban a tevékenységekben, amelyekben vállalataikból valódi óriásokat hoztak létre. A legérzékenyebb kérdés az új tulajdonosok számára elsősorban a nyers tej beszerzése lesz – fejtette ki Prostran.
Emlékeztetett arra, hogy miután az Imlek kilépett a PKB rendszeréből, nagyon gyorsan felbontotta a szerződését az anyavállalattal és Bosznia-Hercegovinából, valamint Észak-Macedóniából kezdte beszerezni a tejet. Az állattenyésztés jelenlegi válsága miatt azonban kérdéses, miként tud a vállalat növekedni és sikeresen fejlődni, ha előzőleg nem határozták meg honnan érkezik a tej. Kérdés az is, hogy szerződéseket kötnek-e a hazai nagy termelőkkel vagy továbbra is importálni fognak.
Prostran rámutatott arra, hogy Szerbiában a tejtermelés fele az Európai Unió átlagának.
– Nálunk alig éri el a 3 ezer litert az egy tehénre jutó éves átlagtermelés. Ezzel szemben az uniós országokban egy fejőstehén éves hozama 6-7 ezer liter, míg például Izraelben eléri a 14 ezer litert is. Minél nagyobb a megtermelt tejmennyiség, annál rövidebb a termelési ciklus, mivel 3-4 év laktáció után a tehenek gazdaságilag már nem kifizetődők – fogalmazott Prostran.
A szakember hozzátette, hogy nem tudni, milyen állapotban vannak azok a szerződések, amelyeket az Imlek a beszállítóival kötött, ám nyilvánvaló, hogy ma már Szerbiában is komoly versenytársakkal kell számolniuk.
Nyitókép: Ótos András felvétele
