Rendkívül komolyan kezeljük azt a figyelmeztetést, amelyet a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) irányában érvényesített szankciók miatt kapott a Szerb Nemzeti Bank (NBS) – mondta Jorgovanka Tabaković bankkormányzó. Az amerikai adminisztráció ugyanis arra figyelmeztette a központi bankot, hogy másodlagos szankciókat vezethet be ellene, amiért nem szüntette meg teljesen az üzletelését a NIS-szel.
A bankkormányzó elmondta, hogy a figyelmeztetés akkor futott be, amikor az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) nem dolgozott, így a központi bank eddig nem kapott részletesebb magyarázatot arra vonatkozóan, pontosan milyen következményekkel járhatnának a másodlagos szankciók. „Remélem, nem kerül sor ilyen intézkedésekre, mert az a fizetési forgalom teljes blokádját jelentené” – hangsúlyozta a bankkormányzó tegnapi sajtótájékoztatóján, melynek elsődleges témája a novemberi inflációs jelentés prezentációja lett volna.
Ugyanitt elmondta, hogy nem érti, miért nem engedik Szerbiának, hogy megvásárolja a NIS-t. Az országos kincstár tele van, annyi az arany, hogy már nincs hely tárolni, a devizatartalékokban is 29,4 milliárd euró van – vázolta a helyzetet Tabaković.
A prezentáción hangsúlyozta, hogy az előrejelzések szerint az infláció is a határértékeken belül marad, azaz a tervezett középértéktől legfeljebb 1,5 százalékkal lesz alacsonyabb vagy magasabb. A következő év végére 4 százalékos inflációval lehet számolni – mondta. Azt, hogy a tervezettnél nagyobb kilengésekre kerüljön sor a már bejelentett, rendszerszintű rendelkezésekkel biztosítják. Ezekkel megakadályozzák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a költségkeretekre gyakorolt nemzetközi nyomást, valamint egyebek között annak következményét, hogy a dollár gyengül az euróhoz viszonyítva. A fizetések emelkedése, a fogyasztásból származó jövedelem növekedése pedig épp ellenkezőleg hat, ilyen alapon az inflációs nyomás csökkenésére számítanak.
A bakkormányzó emlékeztetett, hogy szeptemberben az évközi infláció Szerbiában jelentősen – 2,9 százalékra – mérséklődött, októberben pedig tovább csökkent – 2,8 százalékra. Tabaković szerint mindez elsősorban annak a szabályozásnak köszönhető, amelyet az állam érvényesített a haszonkulcsok korlátozására. Ennek hála 147 termék lett olcsóbb szeptemberben, ezáltal az élelmiszer és a nem szeszes italok árának évközi növekedése az augusztusban kimutatott 7,8 százalékról már 1,7 százalékra csökkent. A jelentősen mérséklődő infláció ellenére a szolgáltatóipar még mindig nem tért vissza a régi kerékvágásba, az építőipar teljesítménye is visszaesett, és várhatóan a nettó kivitel is csökken – sorolta a következményeket a Szerb Nemzeti Bank kormányzója.
