Az Egyesült Államok október 22-én szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata, a Lukoil és a Rosznyeft ellen, azzal a céllal, hogy rábírja a Kremlt az ukrajnai béketárgyalások megkezdésére.
A Lukoil ezért úgy döntött, hogy eladja külföldi érdekeltségeit, beleértve a finomítókat, az olajmezőket és a kereskedelmi hálózatokat. A Lukoil a globális olajtermelés körülbelül két százalékát adja. A Gunvor Group ajánlatot tett, hogy megvásárolja a Lukoil külföldi tőkéjét, ám az Egyesült Államok nem engedélyezte a tranzakciót. A vállalatot a Kreml bábjának nevezte, és kijelentette, hogy soha nem fogja megkapni a tranzakcióhoz szükséges engedélyt.
Az amerikai székhelyű Carlyle Group befektetési társaság érdeklődik a Lukoil vagyonának megvásárlására; a Reuters hírügynökség forrása szerint a vállalat kérvényezni szeretné az ehhez szükséges engedély megszerzését. Egy másik forrás szerint a Carlyle már tájékoztatta a Lukoilt szándékáról.
A Carlyle nem kommentálta az esetet, de a Lukoil sem adott ki közleményt. Az amerikai pénzügyminisztérium november 21-ét jelölte ki a határidőnek, s azután az orosz vállalattal nem lehet üzletet kötni. Szakértők szerint a Carlyle sokkal alkalmasabb arra, hogy megkapja az amerikai kormány jóváhagyását, mint a Gunvor. A szakértők szerint a Carlyle kedvező üzletet köthet, de kérdés, hogy kap-e elegendő időt az eszközök megfelelő értékelésére.
A Lukoilnak három finomítója van Európában, olajmezői Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Irakban, Mexikóban, Egyiptomban, valamint több száz benzinkútja világszerte, köztük az Egyesült Államokban és természetesen Szerbiában is.
A Carlyle a világ egyik legnagyobb tőketársasága, különösen ismert energetikai befektetéseiről. Összesen 474 milliárd dollárnyi vagyont kezel, és több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az olaj-és gázipari vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra felvásárlásában és működtetésében.
Az amerikai szankciók tehát november 21-étől lépnek életbe a Lukoil és Rosznyeft ellen. Ez különösen érinti Bulgáriát, mivel a Lukoil működteti a Nyeftohim Burgaszt, amely az ország legnagyobb finomítója. A kormány attól tart, hogy a szankciók miatt a finomító leáll, és télen nem lesz elegendő üzemanyag az országban. Ezért egy törvényt hoztak, amelynek értelmében bolgár felügyelet alá kerül a finomító, és szükség esetén el is adhatják. Rumen Radev bolgár elnök megvétózta a törvényt, arra hivatkozva, hogy nem biztosít elegendő védelmet az esetleges pénzügyi követelések ellen. A bolgár parlament azonban elutasította az elnök vétóját. Az amerikai szankciók miatt az országban aggódnak az üzemanyagkészletek miatt. A burgaszi finomító mellett a Lukoilnak Bulgáriában több száz benzinkútja és raktára is van.
A Lukoil Washingtonhoz fordult a szankciók ügyében. Több időt kért kötelezettségei rendezésére és a vételi ajánlatok átvizsgálására.
Bojko Boriszov, Bulgária volt miniszterelnöke korábban derűlátóan nyilatkozott, hogy Bulgária a jövő héten képes lesz elérni a szankciók elhalasztását.
A Lukoil és a Rosznyeft orosz vállalatok elleni szankciók kockázatot jelentenek a globális energiapiacok stabilitására – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) novemberi jelentésében. A korlátozó intézkedések már működési zavarokat okoznak, és növelik a piaci feszültségeket. A Lukoil kénytelen volt leállítani munkálatait iraki projektjein, miután az orosz hatóságok befagyasztották a vállalat eszközeit és az olajszállításait. A Lukoil bolgár finomítójának államosítása azonban hatással lehet a román Petrotel finomító működésére is.
Az IEA fenntartja a napi 9,3 millió hordó orosz nyersolaj termelésére vonatkozó előrejelzését, de jelentős kockázatokat lát benne. A szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy az orosz olajipar képes alkalmazkodni a szankciós nyomáshoz azzal, hogy gyors ütemben hoz létre új olajszállító vállalatokat, és növeli az energiahordozók szállítását tartályhajók segítségével.
Az IEA a kockázatok ellenére megemelte a globális olajkínálatra vonatkozó 2025-ös előrejelzését. Várhatóan napi 106,3 millió hordó olajat termel globálisan, vagyis 3,1 millió hordóval többet a tervezettnél. 2026-ra további 2,5 millió bővülést prognosztizálnak, így az éves termelés 108,7 millió hordóra növekszik.
Nyitókép: Bulgáriát érzékenyen érintheti a Lukoil helyi finomítójának leállása (Fotó: Beta/AP)
