A német Handelsblatt arról számolt be, hogy „a külföldi kereskedelmi láncok egyre nehezebben viselik Aleksandar Vučić államfő önkényes döntéseit”, amelyek akár a piacról való kivonulásukhoz is vezethetnek. A lap szerint kérdéses, meddig hajlandó az Európai Unió eltűrni az ilyen mértékű piaci beavatkozást egy uniós tagságra pályázó országban.
A cikk a holland Delhaize belső forrásaira hivatkozva írja, hogy a vállalat az év végéig 25 Maxi üzletét tervezi bezárni Szerbiában, mivel a szerb leányvállalat hetente jelent többmilliós veszteséget. A lap szerint nem a menedzsment hibái vagy az erős verseny okozzák a problémát, hanem az államfő politikai döntései: augusztus végén ugyanis olyan rendeletet adott ki, amely válogatás nélkül határozza meg a kereskedők árrését, és ez a Lidlt is sújtja.
A rendelet 23 termékkategóriában mintegy 3000 árucikkre korlátozza az árrést 20 százalékra. Mivel ebből az összegből kell fedezniük a bérleti díjat, az energiát, a marketinget és a munkabéreket, a külföldi áruházláncok szerint ez a szabály gyakorlatilag ellehetetleníti a nyereséges működést. A Handelsblatt szerint ez középtávon oda vezethet, hogy a külföldi vállalatok teljesen kivonulnak az országból.
Az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében már figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi árrések korlátozása torzítja a piacot, visszafogja a beruházásokat, és nincs összhangban az uniós piaci elvekkel. A brüsszeli testület felszólította Szerbiát, hogy tartózkodjon az ilyen állami beavatkozásoktól.
A lap azt is kiemeli, hogy a rendelet csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek éves forgalma meghaladja a 38 millió eurót, vagyis leginkább a nagy külföldi áruházláncokat érinti, míg a kis szerb üzletek mentesülnek alóla. Az érintett láncok most költségcsökkentéssel próbálják átvészelni a helyzetet, abban bízva, hogy a rendelet 2026 februárjában hatályát veszti.
A Handelsblatt emlékeztet arra is, hogy Szerbia e tekintetben nem egyedülálló: Magyarország már korábban hasonló intézkedéseket hozott, amelyek miatt a külföldi cégek diszkriminációra panaszkodnak. Az osztrák Spar például hivatalos panaszt tett az Európai Bizottságnál, amely két eljárást is indított Magyarország ellen, míg az osztrák kormány azt kérte, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerüljön – válasz azonban eddig nem érkezett.
Nyitókép: Ótos András felvétele
