A magyar lakosság pénzügyi megtakarítása és nettó pénzügyi vagyona nemzetközi összehasonlításban is magas. A GDP 114 százalékára emelkedett 2025. június végére a 2012-es 82 százalékról. A vagyon bővüléséhez az évi átlagosan a GDP 6 százalékát kitevő éves nettó megtakarítás és a pénzügyi eszközök árfolyam-növekedése közel azonos mértékben járult hozzá – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Megtakarítások 2025 jelentésének bemutatóján.
A jegybank új kiadványa a megtakarítási piacok hazai és nemzetközi folyamatairól, a befektetések szerkezetéről és az elérhető hozamokról, kockázatokról ad képet, ugyanakkor fontos cél volt, hogy támogassa a háztartásokat a tudatos pénzügyi, megtakarítási döntések meghozatalában – tette hozzá.
Banai Ádám a jelentést ismertetve elmondta: a pénzügyi vagyon összetételében a legjelentősebb különbség a régiós, illetve uniós országokhoz képest az, hogy kiemelkedő az állampapírok szerepe. A kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb hozamot nyújtó eszközök, például a részvények portfólión belüli aránya jelentősen elmarad a fejlett országok szintjétől – jegyezte meg.
A likvid megtakarítások aránya 2012 óta jelentősen nőtt, de az elmúlt években változatosabb képet mutat: csökkent a betétek súlya, nőtt a befektetési alapoké és a külföldi befektetéseké, ugyanakkor a betéteken belül még mindig a látra szólók dominálnak.
A magas inflációs időszakban a háztartások markánsan csökkentették a készpénz és látra szóló forintbetétek arányát, ami pozitív tendencia. Banai Ádám tájékoztatása szerint jelentős többletbevételhez juthattak volna a háztartások, ha nagyobb arányban csökkentik a nem kamatozó, illetve minimális kamatozású eszközeiket.
Kiemelte, hogy az elmúlt évben azok a befektetők jártak jól, akik nem devizában, hanem forintban takarítottak meg, ez igaz a részvény-, az állampapír- és a befektetési alapokra is.
A költségekre kitérve elmondta, a magyarországi befektetési alapok érdemben magasabb működési költséggel dolgoznak, mint az amerikaiak és az európaiak, és ez különösen igaz a legnagyobb szereplőkre, akik Magyarországon a piaci átlag feletti költséggel dolgoznak, míg a fejlettebb piacokon ez pont fordítva van.
Kitért arra, hogy 2017 óta 50 százalékról 67 százalékra emelkedett a pénzügyi vagyonnal rendelkező háztartások aránya, ugyanakkor továbbra is magas azoké, amelyeknél nincs legalább egyhavi fogyasztást vagy afeletti szintet biztosító megtakarítás.
A jelentésnek van egy nagyon erős edukációs szándéka – fogalmazott, és elmondta, hogy kis összeggel is érdemes befektetni, mert léteznek költségmentes befektetési termékek, és a lejárat utáni újra befektetéssel kamatos kamat érhető el.
A jegybank közleménye szerint a lakossági megtakarításnak és a pénzügyi vagyon szerkezetének kulcsszerepe van az inflációs cél elérésében, a pénzügyi rendszer stabilitásában és a fenntartható növekedésben.
