A szerb kormány és a Roszatom atomenergetikai vállalat megkezdte a tárgyalásokat egy atomerőmű építéséről Szerbiában – közölte az orosz Izvesztyija hírportálnak Momčilo Babić Szerbia moszkvai nagykövete. Mint mondta, előrelépés a következő években várható.
– Komoly beszélgetéseket folytattunk a Roszatom vállalattal, s úgy gondolom, hogy nincs jobb vállalat a világon az atomerőmű megépítésére. Biztos vagyok abban, hogy a következő években lesz előrelépés, mivel Szerbiának szüksége van villamos energiára – fejtette ki Babić.
Szerbia az utóbbi időszakban egyre jobban érdeklődik a nukleáris energia iránt, így a szerb kormány tavaly megszüntette az atomerőmű építésének moratóriumát. Döntését azzal indokolta meg, hogy az ország energiafogyasztása 2050-ig a négyszeresére növekedhet. Szerbia még 1989-ben, három évvel a csernobili katasztrófa után hozott törvényt az atomerőmű megépítésének betiltásáról.
Belgrád jelenleg aktívan keresi a partnert a stratégiai projektum megvalósítására, így Oroszország mellett Dél-Korea, Kína és Franciaország is felmerült. A szerb kormány ebben a hónapban két szándéknyilatkozatot írt alá a dél-koreai KHNP vállalattal, a francia EDF vállalatot pedig felkérte, hogy készítsen tanulmányt az ország nukleárisenergia-termelési lehetőségeiről.
Az elemzők értékelése szerint a Roszatom ajánlata tűnik a legkedvezőbbnek, mivel minden szegmenst magába foglal, a tervezéstől és kivitelezéstől kezdve a nukleáris üzemanyag ellátásán át a hulladék kezeléséig. Jelenleg két lehetőséget fontolgatnak: egy atomerőmű megépítését két VVER-1200 típusú reaktorral, vagy kisebb moduláris reaktorok létrehozását, például a RITM-200 és RITM-400 típusokat.
Az orosz portál arra számít, hogy a Szerbia és Oroszország közötti megbeszélések 1-2 évig eltarthatnak, majd kezdődhet az építkezés. Az eddigi gyakorlatok alapján a Roszatom kedvező hiteleket biztosíthat a projektum megvalósítására.
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az Európai Unió korlátozhatja az orosz részvételt, amennyiben Szerbia összehangolja jogszabályait az uniós szabályozással, és ha Belgrád szankciókat vezet be Moszkva ellen.
