A bejelentett gazdasági intézkedések megkönnyítik a lakosok életét – mondta Siniša Mali pénzügyminiszter azt követően, hogy Aleksandar Vučić államfő öt gazdasági intézkedéscsomagot is ismertetett a néphez intézett beszédében. Ezek szerint ugyanis a jövőben legfeljebb 20 százalékra korlátoznák a kereskedelmi haszonkulcsokat, ami az államfő szerint mintegy 23 termékcsoport 3000 termékének árát csökkentené jelentős mértékben. Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, az alapvető, mindennapi megélhetéshez szükséges közfogyasztási cikkek árának szabályozása mellett csökkentenék a hitelkamatokat is: a tervezett intézkedés előirányozza, hogy a legfeljebb 9 ezer euró értékű készpénzkölcsönök kamata maximum 7,5 százalék lehet, de kedvezményeket fogalmaz meg a lakáshitelek terén is. Ugyanakkor módosítanák a végrehajtási és biztosítási törvényeket is: ha elfogadják az új rendelkezéseket, a jövőben a végrehajtók nem kobozhatják el az ingatlant, ha az a család egyetlen ingatlanja, ha a lakcím legalább öt éve be van jegyezve az adott címen a végrehajtási kérelem benyújtása előtt, illetve, ha a lakás alapterülete legfeljebb 60 négyzetméter. A családok és a legszegényebbek érdekeit védené az a rendelkezéscsomag is, amely jelentős kedvezményeket biztosítana a villanyáram árát illetően is – hangsúlyozta az államfő, majd részletezte, hogy ezeket a kedvezményeket a legszegényebb polgárok, a háborús veteránok és azon nyugdíjasok számára biztosítanák, akiknek a jövedelme 25–28 ezer dinár alatt van. Az ötödik intézkedéscsomagot a Szerbia Erdői Közvállalat javasolta. E szerint a csomag szerint bizonyos, rászoruló lakossági csoportok számára a tűzifa árát a következő hat hónapban 36,7 százalékkal csökkentik. Vučić a sajtótájékoztatón kiemelte: a gazdasági programmal azt kívánják bemutatni, mennyire fontos számukra a polgárok életszínvonalának javítása és az állam társadalmi felelősségvállalása.
Az államfő bejelentésében szereplő csomagokat a pénzügyminiszter is megerősítette. Siniša Mali hangsúlyozta, hogy a kereskedők haszonkulcsának korlátozásával a polgárok javát szolgálják, ugyanis ez általános árcsökkenéshez vezet. A hitelkamatok csökkentése pedig annak a sikeres állami kezdeményezésnek a folytatása, amelyet nemrég hirdettek meg a fiatalok számára. „Ma már 2500 szerződést kötöttek meg azok a fiatalok, akik saját lakást vásárolnának: ebből ezer kérelmet véglegesítettek és 600 kölcsönt hagytak jóvá” – emlékeztetett a miniszter. A végrehajtásra vonatkozó intézkedést, valamint az áramszámlák és a tűzifa árának csökkentését is olyan intézkedéseknek minősítette, amelyek jobb életet biztosítanak a polgároknak. „Ezek a népért, a szorgalmasan dolgozó emberekért foganatosított intézkedések” – mondta Mali, aki szerint az államvezetés az „egyszerű emberek érdekeiért harcol”. Kiemelte: Szerbia évekre visszamenőleg felelősségteljes gazdaságpolitikát folytat, amely a globális gazdasági válság idején is eredményes volt. Ennek egyik fő elve az, hogy folyamatosan növekszenek a fizetések és a nyugdíjak, így „a lakosok már évek óta állandóan növekedő jövedelemre számíthatnak, azaz magasabb életszínvonalra” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A bejelentett intézkedések pozitívumait emelte ki Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a kereskedők haszonkulcsainak korlátozása a fogyasztást is növeli, és emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban folyamatos volt a harc a termelők és a feldolgozók között, ez pedig háttérbe szorította az üzletláncokat, amelyek a legnagyobb profitot aratták le. A mezőgazdasági tárca vezetője szerint a bejelentett gazdasági intézkedésekkel az állam e probléma ellen is harcol: ez pedig jobb feltételeket biztosít a mezőgazdászoknak is. Glamočić bejelentette, hogy az általa képviselt minisztérium az év végéig azt a rendeletet is érvényesíti, amely szabályozza majd a szerbiai eredetű termékek megjelölését, emellett a hústermékek árcímkézését is szabályozzák.
A szakértők viszont olyan populista intézkedésként említik a gazdasági programot, mint amilyenek korábban az állam által kiosztott pénzadományok voltak, vagy az egy-két hónapos árkorlátozások. Az ilyen intézkedések eredményei pedig mindig rövid távúak, és semmiképp sem tartósak – figyelmeztetik ezúttal is a nyilvánosságot a gazdasági szakértők. Petrica Đaković gazdasági újságíró kiemelte: amikor ilyen akciókat érvényesítenek, akkor először is azt kell követni, hogyan korlátozzák a kereskedők haszonkulcsait. Azt is figyelni kell, hogy az üzletláncok teljesítik-e az állami rendelkezéseket, vagy találnak olyan mehanizmusokat, amelyekkel kompenzálják a haszonkulcs korlátozását – hívta fel a figyelmet a lehetséges kibúvókra a szakember, aki szerint még mindig homályos az, hogy ki vagy kik, és milyen módon ellenőrzik majd az intézkedések betartását. Ugyanakkor az sem biztató, hogy a haszonkulcs korlátozását hat hónapig érvényesítenék. Az a fontos ugyanis, hogy ez után mi történik: meghosszabbítják a korlátozást, vagy hagyják, hogy a kereskedők újra fokozatosan emeljék az árakat, megtérítve a saját jövedelemkiesésüket – utalt a korábban már tapasztalt jelenségre a Forbes szerbiai szerkesztőségének újságírója. A szakember szerint mindez kísértetiesen hasonlít azokra a „helikopter-intézkedésként” emlegetett akciókra, amelyeket a koronavírus-járvány, valamint a globális gazdasági válság idején foganatosított az állam. A különbség abban rejlik, hogy pár évvel ezelőtt a „helikopterből dobált pénz” kiosztását rendkívül olcsón megúszta az állam, mivel nagyon alacsony volt az infláció, negatív kamatlábakkal lehetett számolni, és nagy volt a pénzforgalom a piacon. Ma viszont teljesen más a helyzet: magas az infláció mértéke, s emiatt a kamatlábak is megnövekedtek, és ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy az állami büdzséből mennyi pénzt „szórnak szét” – mutatott rá a Forbes szerbiai újságírója.
A Szabad Európa Rádió is kételyeket fogalmazott meg a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az állam ezt olyan bizonytalan társadalmi helyzetben kezdeményezi, amikor az utcákat tüntetők özönlik el immár kilenc hónapja. A portál elemzői szerint az államvezetés ezt elterelésként teszi. Ugyanakkor nyilvánosságra hozták a Zöld Baloldali Front álláspontját is, miszerint „a haszonkulcs korlátozása tartósan nem csökkenti az élelmiszerek árát”, és a jelenlegi társadalmi helyzetben „csupán politikai marketingnek minősíthető, amellyel az államvezetés a saját hatalmát kívánja stabilizálni”. Az ellenzéki párt képviselői kiemelték, hogy azok a romániai, magyarországi és észak-macedóniai tapasztalatok, amelyekre az államvezetés hivatkozik, hosszú távon csak a sikertelenséget támasztják alá, az élelmiszerek ára ugyanis ezekben az országokban is csak ideiglenesen csökkent. Azt, hogy a korlátozások feloldása után az említett országokban drágulás következett, megerősítették a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselői is. Nyilatkozatukban kiemelték: az ilyen ideiglenes intézkedések nem segítenek a szerbiai polgároknak.
Nyitókép: Az illetékesek szerint a kereskedők haszonkulcsának korlátozása a fogyasztást is növeli (Fotó: Beta)
