Szerbiában szükségszerű erősíteni a bankok közötti szabad versenyt – jelentette ki Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó. Hozzátette, területeinkre jellemző a „bankközpontú” pénzügyi intézményrendszer. „Ez az jelenti, hogy a pénzforgalom 90–92 százaléka a bankokban történik” – állítja a szakember.
A lakosság a tulajdonában levő pénzösszeget ugyanis vagy a bankokban tartja, vagy egy otthoni kaszában, harmadik lehetőség nincs, esetleg ingatlanba fektethetnek a polgárok – mutatott rá a tanácsadó. Kiemelte, a bankárok, ahogyan minden más üzletember is, kihasználják a lehetőséget, és az árakat is annak fényében határozzák meg, hogy mennyi ügyfél érdeklődik a szolgáltatásaik iránt. A „bankközpontúság” következménye az, ahogyan a jelenlegi díjaikat meghatározzák, hisz nincs megfelelő konkurencia a pénzintézetek között, de más ágazatok között sem, amelyek a beruházási piachoz kapcsolódnak – magyarázta a pénzügyi tanácsadó.
Vladimir Vasić kitért arra a jelenségre is, hogy a szerbiai lakosok sűrűn folyamodnak hitelért. Kiemelte, hogy a pénznek mindig annak a javát kellene szolgálnia, aki használja. „Ha minden alkalommal réseket tömnek be a pénz felhasználói a befektetés helyett, akkor csak az adósságok körforgása erősödik, és a pénz nem szolgálja azt, akiért van” – mondta. A szakember szerint területeinkre jellemző, hogy „amikor az ügyfélnek a bank jóváhagyja a kölcsönt, akkor nyaral, ruházkodik, vagy éppen jó telefont vásárol, majd a következő hónapban a törlesztőrészlet megérkezésekor vizsgálja felül a döntéseit és kérdőjelezi meg azokat”. Elmondta, hogy a hiteleket tervezetten kell igényelni, és mérlegelni kell, hogy milyen célból érdemes azokat felvenni. Amennyiben a kölcsön a mindennapi élethez szükséges büdzsét erősíti, akkor nincs értelme eladósodni – mutatott rá a tanácsadó, aki pozitív ellenpéldával is szolgált. Ha például azért folyamodik az ügyfél kölcsönért, hogy megtanuljon kezelni egy számítógépes programot, vagy szakácsképzést fizet be a hitelből, akkor az ebből származó tapasztalatokat később kamatoztatni tudja, biztosítva a jövőjét, akkor a pénz érte dolgozik. Olyan tevékenységekbe és eszközökbe érdemes fektetni, amelyekkel úgy növelhető a jövedelem, hogy a megnövelt összegből fedezni lehessen az erre a célra igényelt hitel törlesztőrészleteit – hangsúlyozta.
A szakember szerint a törlesztőrészletek fizetésénél elsődleges szempontként azt kell figyelembe venni, hogyan alakul a hitelezett jövedelme. Ezért mindazoknak, akiknek alacsony a havi fizetésük, Vladimir Vasić nem javasolja, hogy hitelekkel terheljék le magukat. „Soha nem kellene a fizetés 30 százalékától magasabb arányban leterhelni a jövedelmet. Amennyiben 60 ezer dináros jövedelemmel rendelkezik valaki, és 20 ezer dináros kölcsönt fizet, akkor csak 40 ezer dinár marad számára a mindennapi élet költségeinek fedezésére, ami nagyon kevés” – mutatott rá a pénzügyi tanácsadó. Ám azoknak, akiknek magasabb a jövedelmük, azt javasolta, hogy sokkal könnyebben boldogulnak 2-3 hitellel, mint egy magasabb összegű kölcsönnel.
A pénzügyi szakértő szerint a Szerb Nemzeti Bank bejelentett intézkedéseiben van lehetőség, de megmaradhatnak adminisztratív szinten is. Amennyiben lényegbeli változást szeretnének, akkor olyan hosszú távú megoldásokon kellene dolgozni, amelyekkel kedvezőbb hitellehetőségeket biztosítanának a bankok az ügyfeleiknek. A központi banknak azon is dolgoznia kellene, hogy megerősítse a versenyt az országban működő pénzintézetek között. A kölcsönök iránt ugyanis hatalmas az érdeklődés, viszont a kínálat korlátozott, és többnyire kizárólag bankokhoz kötött, emiatt a pénz ára folyamatosan növekszik: így működik alapvetően a piac – szögezte le a Tanjug hírügynökség által felkeresett pénzügyi tanácsadó.
