Az állattenyésztők felszámolják az állományaikat, mivel az aszály miatt nincs elegendő hozzáférhető takarmány ahhoz, hogy jövő tavaszig neveljék a jószágaikat – nyilatkozták a gazdák a Beta hírügynökségnek. A dél-szerbiai állattenyésztők mellett a támogatások folyósítására szólították fel a mezőgazdasági minisztériumot a vajdasági gazdaegyesületek is: utóbbiak az aszálykárok enyhítését követelik.
A Knić község területén levő Brnjica faluban a gazdák már szinte teljesen kiürítették az óljaikat, istállóikat – mondta Nikola Nikolić. Hozzátette, a településen elsősorban kisebb gazdaságok működnek, amelyekben 6-7 tehenet tartottak, ám a legtöbben már egy állat sem maradt. A kérdezett állattenyésztő is úgy mérlegel, hogy a 30 tehénből és a 17 üszőből néhányat el kell adnia ahhoz, hogy a többi jószágot nevelni tudja. A legjobb esetben is csak megtartani tudja a jelenlegi állományt – mutatott rá Nikolić. Kiemelte, hogy 32 hektár kukoricát ültetett, ami 4 millió dinárjába került: az aszály miatt azonban egyes parcellákról egyáltalán nem tud majd terményt betakarítani. Ezekről a zöld szárakat silóba takarítja, de ezzel a takarmánnyal csak az állatok túlélését lehet biztosítani, a fejlődésüket nem – mondta a gazda.
A szintén Knić községben levő Guberevacon működő gazdaság tulajdonosa, Milija Palamarević a hírügynökségnek elmondta, hogy a tejelő tehenek megtartására törekszik, ám a takarmány jelentősen megdrágult, és a tejgyáraknak is növelniük kellene a felvásárlási árat. A kukorica ugyanis tönkrement, és a még kinyerhető siló is minőségtelen – erősítette meg az előző megszólalót a guberevaci gazda, aki szerint harmadannyi takarmány lesz az idén, mint amennyire normális körülmények között szükség lenne. A takarmány árára kitérve elmondta, hogy a heréért nemrégiben 16–17 dinárt kérnek el kilogrammjáért, jelenleg viszont már 25–30 dinárra emelkedett az ára, hisz csak egyszer tudtak kaszálni az idén. A kukorica ára 22–23 dinárról 32-re emelkedett, de már beharangozták azt is, hogy a búza ára is 24–25 dinárról 30-ra emelkedhet – sorolta a termelő. Emlékeztetett, hogy a 2014-es évben is hasonló aszály volt, és a gazdák akkor sem tudták fenntartani az állományaikat.
Hasonló gondokkal küzdenek a gazdák a szomszédos Brestovac faluban is. Itt Darko Pantelić gazdaságába látogattak el a Beta újságírói, amelyben 60 marhát tenyészt a gazda, amiből 28 tehén és 17 üsző. A állattenyésztő elmondta, hogy valamennyi jószágot kénytelen lesz eladni, bikákat pedig nem hizlal az idén, hisz „nemcsak, hogy kukorica nincs, de még széna sem”. Füvet egyszer tudtak kaszálni, a herét kétszer sikerült betakarítani, miközben egy átlagos évben ötször is kaszálni szoktak – mutatott rá a gazda. Kiemelte, eső április óta nem esett, kivétel valamelyik nap, akkor is csak négyzetméterenként 2-3 liter. A legszörnyűbb mégis az, hogy az aszály az egész országot sújtotta, így nem is tudnak máshonnan beszerezni takarmányt – hangsúlyozta Pantelić.
A gazdák szerint a gondokon csak az segíthet valamelyest, ha a mezőgazdasági minisztérium kifizeti számukra az üszőnként ígért 100 ezer dináros támogatást. A dél-szerbiai gazdák mellett tíz vajdasági mezőgazdasági egyesület is arra szólította fel az illetékes minisztériumot, hogy az aszály miatt hektáronként 300 eurós támogatást fizessen az érintetteknek. Ellenkező esetben tiltakozásokat kezdeményeznek – jelentették be a vajdasági egyesületek.
Nyitókép: Pixabay
