Az intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódik a járványhelyzet Szerbiában: sikerült visszaszorítani az afrikai sertéspestis terjedését – nyilatkozta a Magyar Szónak Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár.
Elmondta azt is, hogy az év elejétől a mai napig országszerte 52 gazdaságban kellett sajnálatos módon érvényesíteni a megelőző intézkedéseket: a továbbterjedés megakadályozása céljával 1002 sertést altattak el. A mezőgazdasági minisztérium az idei évre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott összegekkel megtéríti a károkat a gazdáknak – hangsúlyozta az államtitkár.
Három körzet négy községében jelent meg az afrikai sertéspestis Szerbiában – erősítette meg a korábbi információkat az államtitkár. Hozzátette, hogy új gócpontokat nem állapítottak meg. Az állategészségügyi igazgatóság felügyelősége folyamatosan együttműködik a helyi állatorvosi állomásokkal, és az intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódik a helyzet.
– A rendkívüli járványhelyzetek kezelését törvény szabályozza. Ennek értelmében az Állategészségügyi Igazgatóság felügyelőssége folyamatosan terepen van, és állandó az információcsere a helyi állatorvosi állomásokkal. Amikor bebizonyosodott, hogy afrikai sertéspestisről van szó, azonnal hatályba léptek a rendelkezések, melyek révén az érintett területeket fertőzötté nyilvánították. Három ilyen körzetet állapítottak meg: az első az al-dunai, ebben Szendrőn (Smederevón) azonosították a járványt, a második körzet a mácsvai, itt Loznicán és Crna Barán jelent meg a betegség. A harmadik Nyugat-Bácska, ahol Gomboson azonosítottak fertőzött állatokat.
Juhász Attila kérdésünkre alátámasztotta azt is, hogy az országban jelenleg a betegség fajtái közül az afrikai sertéspestis van jelen.
Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár
– Mint minden vírus, nagyon könnyen terjed. Az emberekre nézve nem fertőző, viszont a sertések esetében gyógyíthatatlan betegség, amely nagy problémát okoz. Továbbra is minden erővel azon dolgozunk, hogy az ország területén egyáltalán ne legyen jelen az afrikai sertéspestis. Az elmúlt években is voltak fertőzött területek, és eddig is mindig sikeresen leállítottuk a járvány terjedését.
Bízom, sőt, biztos vagyok benne, hogy ez most is így lesz. Ezért az előírásoknak megfelelően fertőtleníteni kell a terepet, és a gazdák ismét foglalkozhatnak jószágtenyésztéssel – mutatott rá az államtitkár.
Juhász Attila kitért arra is, hogy Gomboson 33 gazdaságban altatták el a sertéseket, és minden érintett gazda számára megtéríti az állam a károkat. Hozzátette: a járvány nagy problémát jelent, több szempontból is.
– Akármennyire is a hústermelés, a hízlalás miatt tartják a gazdák az állatokat, kötődnek hozzájuk. Így egyik termelőnek sem könnyű végignézni a pusztítást, ahogy azoknak sem, akik elrendelik. A sérelemnek pedig gazdasági vetülete is van. Ahogy eddig is, a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kormány és a minisztérium döntése értelmében kártérítést kaphassanak a gazdák. Ez most is így lesz: minden elaltatott állat után megtérítik a gazdáknak a károkat – hangsúlyozta az államtitkár, aki kérdésünkre azt is elmondta, mekkora kártérítésre számíthatnak a kárvallottak:
– A hízók esetében kilogramonként 250 dináros kártérítést számolnak el; 15 kilogramos súlyig, a szopós malacok kilogrammja után 400 dinárt fizetnek ki, míg a 15 és 30 kilogramm közötti malacok kilogrammjáért 350 dinárt számolnak el. Ha viszont, sajnos, kocát kellett elaltatni, akkor ebben a nem hasas egyedért 40 ezer dináros, a hasas egyedért pedig 56 ezer dináros kártérítésre számíthatnak a gazdák. A kandisznók esetében 42 ezer dináros kártérítést irányoztak elő az érvényben levő rendelkezések – ismertette a várható kártérítéseket az államtitkár. Hozzátette: az említett összegeket a 2025-ös év árfolyamai alapján határozták meg a rendelkezésekben.
Nyitókép: Ótos András felvétele
