Rendkívüli minimálbér-emelést jelentett be nemrégiben az államvezetés, s ezt a napokban Siniša Mali pénzügyminiszter is megerősítette a Prva televízió vendégeként. Elmondta, hogy az állam már október 1-jétől emelne a munka legalacsonyabb árán, január 1-jétől pedig 550 euróra növelné a minimálbért Szerbiában.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben történt meg először, hogy a szakszervezetek, a munkáltatók és az állam képviselői közös megegyezést értek el a Szociális-Gazdasági Tanács ülésén, s így január 1-jétől 13,7 százalékkal magasabb minimálbért kaphatnak a dolgozók. Ez átlagban havi 457 eurónak felel meg: ezt az összeget szintén először érték el az elmúlt évtizedekben Szerbiában – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint ezzel már az idén kiegyenlítették a legkisebb fogyasztói kosár értékét a minimálbér összegével, eleget téve a szakszervezetek követelésének, és hozzátette: „a szerb állam politikájának vezérelve, hogy gondoskodjon a polgárokról”. Ennek érdekében a jövőben felgyorsítják a minimálbér növelését, mert ezzel közvetlenül kihatnak az átlagjövedelem növelésére is – mondta Mali.
A pénzügyminiszter szerint a múlt hét végén a Szociális-Gazdasági Tanács keretében a szakszervezetek képviselőivel megtartották az idei első találkozót, s azon is elhangzott, hogy október 1-jétől 500 euróra, három hónap múlva pedig 550 euróra kellene növelni a minimálbért. „Az idén január 1-jétől 13,7 százalékkal emelkedett a minimálbér, októbertől 9,4 százalékos, jövő januártól pedig további 10,1 százalékos emelést tervezünk” – sorolta azokat az emeléseket Mali, amelyekkel a végösszegek viszonylatában összesen 37 százalékos növelést terveznek megvalósítani. A pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy ha figyelembe vesszük, hogy ez alatt az idő alatt az átlagos infláció 3,5-4 százalékos volt és marad, akkor „ilyen mértékű emelésre sem volt még példa sohasem”. Kiemelte, hogy történelmi minimumon van azok száma is, akik minimálbérért dolgoznak Szerbiában. „12-13 évvel ezelőtt még 600 ezren dolgoztak a munka legalacsonyabb áráért Szerbiában, manapság viszont számuk 91 ezer körül alakul” – mondta Mali. Hozzátette: ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2027-re az átlagfizetések 1400 euróra növekszenek, a minimálbér 650 euró lesz, és a nyugdíjak is ekkora összeg körül alakulnak. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a minimálbér 15.700 dinárt tett ki az országban. „Ezt az összeget 650 euróra növeltük csupán 15 évnyi gazdasági politikával” – hangsúlyozta Mali.
A pénzügyminiszter ezúttal is kiemelte: a fizetések és nyugdíjak emelése közvetlenül kihat a szerbiai lakosság életszínvonalára. Ez két okból kifolyólag is fontos: egyrészről az államvezetés gondoskodására mutat rá, másrészről viszont közvetlenül kihat a bruttó hazai termékre és gazdaságunk fejlődésére – zárta a minimálbér növelésével kapcsolatos gondolatmenetét a pénzügyminiszter.
Mint ismeretes, a minimálbér rendkívüli emeléséről először Aleksandar Vučić államfő nyilatkozataiból értesült a közvélemény. Azokban azt állította, hogy a szakszervezetekkel egyeztette az októberi és a januári növeléseket. Ezekre a bejelentésekre határozottan reagáltak a reprezentatív érdekvédelmi képviseletek: a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége (SSSS), valamint a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS) is közleményben erősítette meg, hogy egyik képviselet sem tárgyalt az államfővel a minimálbér alakulásáról. Čedana Andrić, az UGS elnöke kiemelte: a szakszervezetek már korábban is folyamatosan szorgalmazták, hogy az infláció miatt évente többször is hívják össze a Szociális-Gazdasági Tanácsot annak érdekében, hogy a minimálbér növelése kísérje az infláció alakulását az országban. Az államfőnek tiszteletben kellene tartani a döntésre felhatalmazott szerv illetékességét a minimálbér emelésének mértékében, és minden olyan információ nyilvánosságra hozásában, amely ezzel kapcsolatos – érvelt az UGS elnöke. Hasonló álláspontra helyezkedett Ljubisav Orbović, az SSSS elnöke is, aki megerősítette, hogy az idén még meg sem alakult a Szociális-Gazdasági Tanács, amely a rendelkezések szerint az egyedüli illetékes szerv a minimálbér meghatározására. A szakszervezetek képviselői kiemelték: támogatják a minimálbér növelésére vonatkozó törekvéseket, ám az emelések nagyságáról az illetékes tanács ülésein kívánnak tárgyalni.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
