2024. május 18., szombat

Sávot és sebességet váltanak

Fokozatosan emelkedett az utóbbi egy hónapban a Xiaomi kínai mobiltelefongyártó részvényeinek tőzsdei ára. Bár a készülékei értékesítése jól haladt, a lendületet alighanem valami más adta meg az árfolyamnak. Talán az a hír, hogy autógyártásba kezd.

Az információ igaznak bizonyult, s a cég a minap elő is állt az első villanyautójával. Az ágazati átsorolással meglepte riválisait és a vásárlókat is. Pedig a szokatlan lépéssel akár a globális járműpiacot is jelentősen áthangolhatja.

Ismertsége széleskörűen az okostelefonjainak köszönhető, s az eladások terén is irigylésre méltó tapasztalatra tett szert. Ez a két erőssége hozzásegítheti a sikerhez az autók világában is. Biztató lehet számára, hogy csaknem 90 ezer megrendelést kapott 24 óra alatt, miután bemutatta első elektromos autóját. A SU7 modell kezdőára ráadásul a vártnál alacsonyabbra sikeredett: bő 30 ezer dollárért vásárolható meg.

Persze a konkurensek sem ülnek ölbe tett kézzel. Igaz, a többségük maradna inkább a jól ismert terepen. Annak ellenére is, hogy a világ egyik legnagyobbjának számító, kínai okostelefon-piac szereplői egyre kiélezettebb versenyben kénytelenek helytállni.

A kínai gyártók tavaly 406 új modellel jelentek meg a piacon, ami 5,5 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A hazai piacra 289 millió új mobiltelefon került 2023-ban, 6,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 289 millió telefon zöme (231 millió darab) kínai gyártóktól származott.
Az idei év is jól indult, hiszen januárban – éves összevetésben – csaknem 68,1 százalékkal, 31,78 millióra nőtt a mobiltelefonok kiszállítása Kínában, ahol a helyi márkák uralják a piacot. Szembeötlő az is, hogy a vásárlók többsége az 5G rendszerű készülékeket keresi. A januárban piacra került mennyiség 82 százaléka, vagyis 26,17 millió darab már ebbe a kategóriába tartozott.

Más cégek is kiemelt hangsúlyt fektetnek az 5G technológiára, illetve az ahhoz illeszkedő telefonok fejlesztésére, gyártására, de egyéb finomságokkal is igyekeznek kedveskedni a vásárlóknak. A mobilokba be akarják költöztetni a mesterséges intelligenciát (AI) is, amely megállíthatatlanul tör előre a (technológiai) világban, és látványos előrehaladást biztosíthat sok iparágban. 

Az AI hamarosan az okostelefonok világában is vezető szerephez juthat. Néhány cég már rá is állt az új technológiára, mások a bevezetésére készülnek. Az utóbbi hónapokban több márka is AI-funkciókkal látta el a telefonjait. Közéjük tartozik a Google okostelefonja, a Pixel 8 és a Samsung Galaxy S24 is.
A cégek számára az új technológia új lehetőség is piaci pozíciójuk megszilárdításában, s a márka vonzerejének megerősítésében. A Samsung fejlesztői szerint az új funkciók javítják a sebességet, a fényképek minőségét és keresést, továbbá segíthetik az idegennyelvű kommunikációt (a valós idejű fordítással).
A globális eladásokban az AI-val felturbózott Samsung készülékek várhatóan megelőzik a Google-féle Pixelt, az ikonikus Apple iPhone-t vagy a Xiaomit. Szakértők arra számítanak, hogy az új megoldással működő telefonok fellendíthetik a piacot. 

A januárban Davosban megtartott Világgazdasági Fórumon (WEF) megkérdezett multinacionális cégek vezetői is kedvezően nyilatkoztak a mesterséges intelligencia (várható) gazdasági szerepéről, jelentőségéről. A körükben elvégzett felmérésből kiderült, hogy nagyon fontos lehetőséget látnak AI-ban. A válaszadók 70 százaléka beszélt arról, hogy az új technológia jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az AI rövid távú hatásait is derűlátóan ítélték meg: 58 százalékuk mondta azt, hogy a mesterséges intelligencia javítja cégeik termékeinek vagy szolgáltatásainak a minőségét.
Sokan másként ítélik meg az AI-t, s inkább a veszélyeire figyelmeztetnek. Közéjük tartozik az ENSZ-főtitkár is. António Guterres a WEF-en keményen bírálta a nagy technológiai cégeket, amelyek szerinte meggondolatlanul törekszenek arra, hogy a mesterséges intelligenciából minél nagyobb hasznot húzzanak. Kijelentette: a nemzetközi közösségnek nincs stratégiája az AI jelentette veszélyek kezelésére.

Sürgős intézkedéseket javasolt a haszonéhes multinacionális nagyvállalatok és az egész technológiai szektor ellen. Arra figyelmeztetett, hogy a késlekedés, illetve az AI területén várható újdonságok növelik a nem kívánt következmények veszélyét.

Felszólította az ágazat képviselőit, hogy működjenek együtt a kormányokkal az AI korlátainak kialakításában. Elismerte ugyan, hogy ez a „technológia óriási lehetőségeket rejt a fenntartható fejlődésben”, de emlékeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) januári jelentésére, amely szerint az AI nagy valószínűséggel fokozza az egyenlőtlenségeket a világban.

Közölte: a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek, így az ENSZ-nek is szerepet kell vállalniuk abban, hogy a mesterséges intelligencia jótékony hatású legyen. A kormányokat arra sürgette, hogy működjenek együtt a technológiai vállalatokkal az AI-fejlesztésekből eredeztethető kockázatok és károk kezelése érdekében.

Dörgedelme nem volt hiábavaló. Az ENSZ Közgyűlése – mind a 193 tagállam támogatásával – márciusban elfogadta első határozatát az AI szabályozásáról és fejlesztéséről. A dokumentum hangsúlyozza az új technológiák hasznából való egyenlő részesedés fontosságát. Célként fogalmazza meg, hogy csökkenjen a digitális szakadék a fejlett országok és a szegényebb, fejlődő államok között, valamint azt is, hogy minden szereplőnek részt kell vennie a mesterséges intelligencia felhasználásáról szóló tárgyalásokon.