2024. április 17., szerda

Vonattal Görögországig

Szerbia érdekelt a szaloniki és a pireuszi kikötő egy részének megvásárlásában

A nemrégiben megtartott szerb–görög üzleti fórumot követően Aleksandar Vučić szerb államfő és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök említést tettek a 1500 kilométer hosszú Budapest–Athén gyorsvasút megépítéséről. Márciusban várhatóan találkozót tartanak Szerbia, Magyarország, Észak-Macedónia és Görögország illetékes miniszterei, hogy megbeszéljék a projektum részleteit. 

Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter rámutatott arra, hogy a vasút jelentős része Szerbián keresztül halad át, és a balkáni vasútforgalom gerince lesz. Vučić az üzleti fórum megnyitóján elmondta, hogy Szerbia érdekelt a szaloniki és a pireuszi kikötő egy részének megvásárlásában is. Mint mondta, Szerbiának a kivitel miatt szüksége van a kikötőre, és készen áll arra, hogy megvásárolja a szaloniki, valamint a pireuszi kikötőnek egy részét, amelynek 2016 óta a Cosco kínai szállítmányozási vállalat a tulajdonosa. 

Aleksandar Stevanović közgazdász az Euronews Szerbia hírportálnak elmondta, hogy Szerbiának mindenképpen hozzáférése kell hogy legyen egyes kikötőkhöz, Jugoszlávia például használta a szalonki kikötőt. A kínaiak nagy érdeklődést mutattak a térség iránt, különösen a kikötők megvásárlásában.

Dragomir Mandić egyetemi tanár szintén elmondta, hogy a szaloniki kikötő egy részét 1923-ban 50 évre Jugoszláviának adták használatra. 

– 1930-ban Szalonikiben 100 szerbiai vállalat és két bank volt jelen, remekül működtek a dolgok. A kínaiak, amikor átvették a pireuszi kikötő többségi tulajdonát, hatalmas mértékben megnövelték a munkát. Szerbiának a kikötők bérlése azt jelentené, hogy lenne kijárata a tengerre – fejtette ki Mandić.
Stevanović úgy véli, hogy Szerbiának többet kellene exportálnia és importálnia.

– A  hajó- és a vonatközlekedés ebből a szempontból kiemelten fontos. Szerbia a közeljövőben mindenképpen növeli a kivitelt, nemcsak a szolgáltatások, hanem az ipar területén is, az országban ugyanis az ipari termelés továbbra is növekszik. A tervezett projektumok a következő 10 évben megvalósulnak, a gazdasági érdekek is ezt kívánják. Szerbia mellett ugyanis másoknak is haszon származik belőle – fogalmazott Stevanović, aki kiemelte a gyorsvasút jelentőségét az áru- és a személyszállítás szempontjából is.

Hozzátette, hogy Görögország minden bizonnyal továbbra is a legnépszerűbb úti cél marad a szerbiai polgárok számára, főleg azoknak, akik Dél-Szerbiában élnek.

– Úgy vélem, hogy nagy lesz az érdeklődés a vasúti közlekedés iránt. Nem tudom Nišből ki akarna busszal vagy gépkocsival útra kelni, amikor vonattal négy óra alatt Szalonikiben lenne. Ezenkívül vonattal kényelmesebb és olcsóbb is utazni, mint gépkocsival. Ahogy a  Belgrád–Újvidék vasútvonal minden várakozást felülmúlt, úgy a Görögországig vezető vonatok iránt is minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés – fejtette ki a szakértő.

Nyitókép: Pixabay