2024. július 18., csütörtök

Az infláció lehet a kiút a csapdából

Nem sok országban örülnek a gazdaságpolitika alakítói az infláció növekedésének. Az utóbbi két évben ráadásul szinte mindenkit rémületbe kergetett a jelenség. Az áremelkedések és a pénzromlás mértéke komoly gondokat okozott a kormányok és a jegybankok többségének, a lakosságról nem is beszélve.     

A világ harmadik legerősebb gazdaságának tartott Japán azonban kivételt képez. Olyannyira, hogy ott talán pezsgőt is bontottak a hírre, hogy több évtizedes defláció után végre emelkedni kezdtek az árak, bontogatja szárnyait az infláció. 

A normálisan működő jegybankok mindenütt szigorítással válaszoltak volna erre, ahogyan tették is 2021 óta, illetve hasonló esetekben korábban. A japán központi bank (BOJ) azonban továbbra is megtartotta a negatív alapkamatot, folytatta a mennyiségi lazítást, vagyis friss pénzt juttatott a gazdaságba. A gyakorlatot még 2013-ban vezették be azzal a céllal, hogy jelentős mennyiségű pénz nyomtatásával szálljanak szembe a deflációval, s ösztönözzék az inflációt a két százalékos cél felé.

Úgy tűnik, a BOJ egyelőre kivárásra játszik, mivel még nincs meggyőződve arról, hogy az infláció tartósan a kívánt két százalék körüli szinten stabilizálódik. Pedig már több mint egy éve meg is haladja azt. A piaci szereplők egy része mindenesetre arra számít, hogy a japán jegybank az idén visszafogja a pénznyomtatást. Tavaly nyáron és az ősszel már előkészületeket is tett ennek érdekében. 

Elemzők arra számítanak, hogy már januárban, vagy legkésőbb áprilisban megszünteti a negatív kamatokat. Mások bizonytalanabbak és óvatosabbak a makrogazdasági előrejelzéseikben. A tavalyi 1,9 százalékos gazdasági növekedés és a bő három százalékos infláció ellenére is.

Mindkét adat meglepő és szokatlan, hiszen mind az infláció, mind az éves gazdasági növekedés jócskán meghaladja az utóbbi harminc év átlagát. Mindazonáltal több szakértő is arra figyelmeztet, hogy az infláció már 2025-re visszatér egy százalék közelébe, vagyis jócskán a jegybank két százalékos célja alá esik.

Az alacsony infláció fő okaként a szerény bérnövekedést szokták említeni. Sok elemző a japán deviza árfolyamának a gyengülését is ide sorolja, és arra figyelmeztet, hogy a monetáris politika szigorítása a jen erősödését okozná, ami nem vezetne jóra.

A jegybank egyelőre nem akarja elsietni a változtatást, s mielőtt a kamatokhoz nyúlna meg akar győződni arról, hogy a két százalékos célszint körül stabilizálódik-e az infláció. Az elemzői várakozásokkal összhangban decemberben még nem változtatott a laza monetáris politikáján sem.

A kamatemeléssel is igyekszik óvatosan bánni. Ha ugyanis elsieti, illetve rászánja magát, megdrágítja a rendkívül magas, s egyre növekvő államadósság finanszírozását. Csakhogy kamatemelések nélkül még jobban meggyengül a jen, ami további inflációs nyomást okoz. Az árfolyamcsökkenés (a világ vezető valutáihoz képest) egyre nagyobb fejtörést okoz a jegybanknak, amely tavaly szeptemberben kénytelen-kelletlen beavatkozott a jen védelmében, amire 1998 óta nem volt példa. 

Az infláció mellett az államadósság jelent nagy gondot. Ezt csak tetézi az a tény, hogy az elöregedő lakosság egyre inkább feléli a megtakarításait, ami tovább nehezíti a bruttó hazai össztermék (GDP) több mint 260 százalékát elérő államadósság kezelését. A fejlett országok között ez példátlanul magas szint. (Az EU-ban csúcstartónak számító Görögországban 166 százalék, az utána következő Olaszországban 140 százalék és a harmadikként mögöttük elhelyezkedő Franciaországban pedig 112 százalék az államadósság GDP-hez viszonyított aránya.)

A társadalom folyamatos elidősödése és a népességfogyás szintén komoly nemzetgazdasági problémák forrása, s ez a jövőben még több kihívás elé állíthatja a jelenleg 127 millió lakosú országot, ahol már jelenleg is aktív dolgozó a 74 évesek egyharmada. A munkaerőpiac néhány területén (köztük a mezőgazdaságban, az építőiparban, a nehéziparban és a feldolgozóiparban) már drámai a helyzet. Annak ellenére, hogy évek óta egyre több bevándorlót engednek be az országba munkavállalás céljából.