Dobai János titkárhelyettes elmondta, hogy a lehető legracionálisabban osztották ki az anyagiakat, így 53 millió 110 ezer dinár jutott a különböző szelekciós intézkedésekre, 2 millió dinár jószágkiállítások megszervezésére, 4 millió dinár pedig az őshonos jószágállomány fenntartására. A három programra összesen 187 pályázat érkezett, közülük 176-an nyertek, tehát ez az adat bizonyítja azt, hogy az állattenyésztésre, azaz támogatására nagy szükség van a tartományban. A 66 millió dinár nem elegendő az említett tevékenységek lebonyolítására, de mivel költségvetési pénzösszegről van szó, csak annyit tudunk kiosztani, amennyit a köztársasági minisztérium jóváhagy. Szeretnénk ezt a programot a jövőben is folytatni, nagyobb összegekkel támogatni azokat a termelőket és intézményeket, akik/amelyek megtesznek mindent azért, hogy az állattenyésztés fejlődésnek indulhasson, de a támogatás nagysága csakis a költségvetés keretétől függ – mondta a titkárhelyettes.
A pályázatra szakszolgálatok, farmok, magántermelők, de mezőgazdasági középiskolák is jelentkezhettek. A topolyai középiskola két kategóriában nyert el támogatást, de mint Fenyvesi Árpád tangazdaság-vezető mondja, ez csak szimbolikus hozzájárulás a munka nagyságához képest.
– A topolyai mezőgazdasági szakközépiskolában jelentős hangsúlyt fektetünk az állattenyésztésre, mind nemesítési, mind szelekciós szempontból. A tangazdaságon szarvasmarha-, sertés-, valamint juhállományunk van és egy Nucleus farm, ahol koca- és kansüldőket tenyésztünk egész Vajdaság szükségletére, sőt szűkebb Szerbiából is felvették velünk a kapcsolatot. Ezen a pályázaton 37 ezer dinárt nyertünk el, amely tényleg csak szimbolikusnak mondható, mert ha tudjuk, hogy mennyibe kerül egy komolyabb berendezés a munka zökkenőmentes elvégzésére, nagyon sok év támogatását kellene összegyűjteni, hogy beszerezhessük a szükséges eszközöket – emelte ki Fenyvesi Árpád tangazdaság-vezető.
Az őshonos juhállománnyal rendelkező zentai Cseslyár Joszip szavai szerint csak takarmányra és orvosi ellátásra jut a támogatásból, mert az a néhány termelő, aki a községben juhtenyésztéssel foglalkozik, nem a pénzért teszi, hanem szeretetből, és az őshonos fajták fennmaradása érdekében. A támogatásból 1300 dinár jut egyedenként, de tudni kell, hogy a jószágtartás egész évben ennél sokkal többe kerül.
