Az olajárak jövő évi „szuperkiugrására” és összeomlására is vesznek fel pozíciókat a befektetők, egyaránt igyekezve beárazni egy közel-keleti válságot és az euróövezeti adósságválság keresletcsökkentő hatását – írta piaci szereplőket idézve a keddi Financial Times.
Londoni elemzők szerint azonban az Irán elleni esetleges EU-olajszankciónak – amelyet a piac a legjelentősebb ellátási kockázati tényezők között tart számon – nem lenne jelentősebb árfelhajtó hatása.
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a szélsőséges árkockázatokra kötött opciós „biztosítási” kontraktusok 50–150 dollárig terjedő olajárakra vonatkoznak.
A keddi londoni kereskedésben a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajféleség hordója 108 dollár körül mozgott a legközelebbi, januári teljesítési határidőre.
A Financial Times szerint az opciós kontraktusokból ítélhetően a befektetői vásárlások a legutóbbi időszakban most már inkább az olajárak megugrására koncentrálnak. A jövő év végi 130–155 dolláros olajárra szóló piaci kötések száma az elmúlt hat hónapban 25 százalékkal növekedett a New York-i árutőzsdén, és különösen a múlt hónapban ugrott meg, miután az EU felvetette az Irán elleni olajimport-embargó lehetőségét az iráni rezsim nukleáris fejlesztési programja miatt.
Londoni iparági szakelemzők szerint azonban az Irán elleni uniós olajszankciónak nem lenne jelentősebb hatása.
Irán legnagyobb olajvásárlója Kína, napi félmillió hordós importtal, utána India (0,32 millió hordó), Japán (0,27 millió hordó) és Dél-Korea (0,24 millió hordó) következik. Ezek az országok teljes nyersolajigényüknek a 10 százalékát egyaránt Iránból szerzik be, Kína és India pedig ellenzi bármilyen szankció bevezetését Irán ellen.
