A vállalkozások a Szerbiai Gazdasági Kamarát szócsövükként használva már régóta e tartalékok mértékének a csökkentését követelik Dejan Šoškićtól, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójától, aki viszont nem hajlandó beadni a derekát. Ezt a követelést hangoztatták a kormány képviselői, a gazdasági szereplők és a bankok képviselői közös hétvégi megbeszélésén is, ahol végül is sikerült egy kompromisszumos megoldást kicsikarniuk: a kötelező banki tartalékok maradnak az eddigi szinten, ám a bankkormányzótól ígéretet kaptak, hogy a hiteltörlesztőknek előírt szigorú feltételek enyhítésével olyan forrásokat szabadítanak föl, amelyeket a gazdaság hitelezésére fordíthatnak a bankok.
Az SZNB igazgatóbizottsága tegnap meg is hozta a beígért döntést, amely új rendszert ír elő a középkategóriájú adósok mérleg aktívája és a mérlegen kívüli tételei osztályozásánál. A pénzügyi szaknyelven megfogalmazott döntés lényege, hogy az új osztályozással 57 milliárd dinár forrás szabadul fel a bankoknak, amit a hitelezési aktivitásuk fokozására, azaz a gazdaság igényeinek a kielégítésére fordíthatnak. A Szerbiában működő pénzintézetek jelenleg 447 milliárd tartanak a mérlegükön mint üzleti kockázati biztosítékot, ezentúl ez az összeg a számítások szerint 390 milliárd dinárra csökkenhet.
Dejan Šoškić szerint ezzel jó döntés született, ami védi a polgárok takarékbetéteit, ugyanakkor arra ösztönzi a bankokat, hogy fokozzák hitelezési tevékenységüket, és hogy kisebb kamatokkal folyósítsák a kölcsöneiket.
Az SZNB vezetője tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kötelező banki tartalékok maradnak a régi szinten, s hogy nem kell tartani, hogy a hazai pénzintézetek likviditási gondokkal szembesülnek, ugyanis a devizaszámláikon nem kevesebb mint 1,9 milliárd eurót tartanak nyilván, és további 125 millió dináros tartalékkal rendelkeznek az SZNB értékpapírjaiban.
A gazdasági szereplők nem biztos, hogy maradéktalanul egyeznek a bankkormányzó véleményével. Megkérdeztük Fodor Ágoston Laura pénzügyi szakértőt, hogy mi a véleménye a pénzügyi szereplők azon követeléséről, hogy csökkenteni kellene a kötelező tartalékok mértékét.
– A banki kamatok mértéke elsősorban az ország és a hitelfelhasználó vállalatok adóskockázati besorolásától függ, s csak kisebb mértékben befolyásolhatja azt a bankokra kirótt kötelező tartalékok nagysága. A pénzintézetek kötelező tartalékainak a csökkentésétől nem várható a kamatok mérséklése, ráadásul ez a lépés számos negatív következményt eredményezne. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen intézkedés nem növelné meg a hitelezési aktivitást és nem vezetne kisebb kamatterhekhez – amit a vállalati szektor vár ettől a döntéstől. Hogy világosan értsük egymást, teljesen indokolt a vállalkozók követelése, hogy a kormánynak és a Szerbiai Nemzeti Banknak intézkedéseket kell foganatosítaniuk ebben az aggodalmakra okot adó helyzetben, de ez az általuk követelt lépés nem vezetne a problémák orvoslásához.
Fodor Ágoston Laura szerint a bankok és a vállalatok a jelen pillanatban ugyanabban a nehéz helyzetben osztoznak. Nagyon ritka az olyan példa, hogy egy bank mint hitelező a folyószámla zárolása útján ki tudta volna fizettetni a neki tartozó céggel az összes követelését, a másik oldalról nézve pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a bajba jutott cégek számára a folyószámla zárolása csak újabb problémák okozójává válik, ami tovább ront az amúgy is nehéz helyzetükön. A pénzügyi szakértő szerint a legjobb döntés, azaz a „salamoni megoldás” ebben a helyzetben – amennyiben még megvannak a reális feltételek, hogy a cég talpra álljon –, hogy ha a banknak és a vállalatnak sikerül egyezségre jutni az adósságok visszafizetésének az átütemezéséről.
