Másfél hónapi fizetésből fedezhető a havi vásárlói kosár Szerbiában – állapította meg az alapvető bevásárlási cikkek árát szemlélve a Kereskedelmi Kutatóintézet (IZIT). Csak 2014-től fordul jobbra a sorsunk – vigasztal Boris Tadić államfő. A jövő évre várt 1,5 százalékos növekedés helyett visszaeséssel vagy legfeljebb 0,8 százalékos fejlődéssel számol Szerbia esetében Saša Đogović közgazdász. Ha szerény mértékben is, de tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Közben az állam visszavenné 300 millió euróért a Szerbiai Telekom görög kézben lévő 20 százalékát.
A Szerbiai Gazdasági Kamara felmérése szerint október végén 233 emberrel kevesebben dolgoztak Szerbiában, mint egy hónappal ezelőtt. A közlemény megállapítja, miszerint pontosan 1 754 429 személynek volt állandó munkahelye, s hogy szeptemberhez mérten csak „jelentéktelen” csökkenésről van szó.
Érdekes összevetni azonban az idei számsorokat a 2010. októberivel: egy év alatt 2,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság, csaknem 50 ezer emberrel kevesebben vannak munkaviszonyban. A munkanélküliek száma októberben meghaladta a 737 ezret, egy hónap alatt a munkaképes lakosság 0,6 százaléka vesztette el kenyérkereseti lehetőségét. Összehasonlításra ez esetben is adódik mód: egy év alatt 2,8 százalékkal nőtt a munkanélküliség, így rekordszinten mozog, figyelembe véve az elmúlt tíz évet: 27,13 százalékon áll. S az államfő szavai szerint három éven belül javulásra nem is számíthatunk. Boris Tadić vélhetőleg a választások utáni közalkalmazotti létszámleépítésre és adónövelésre gondolt, bárki kerüljék is a hatalomra. Az államadósságot szemlélve is borús Szerbia jövője: közgazdászok számításai szerint minden egyes szerbiai lakosnak háromezer euróval tartozik a külföldi hitelezőknek.
Mindezek tudtában érthetetlen és megkérdőjelezhető az állam igyekezete, hogy visszavásárolja a Szerbiai Telekom görög tulajdonban lévő 20 százalékát. A Deutsche Telekom görög leányvállalata, az OTE 1997 májusában szerezte meg a részvénypakettet, miután Belgrád visszautasította a Telekom Austria 1,1 milliárd eurós ajánlatát a nemzeti telefontársaság 51 százalékára. A kormány akkor 1,4 milliárd euróra becsülte fel a céget. Most azért akarnak búcsút inteni a görög tulajdonosnak, hogy új stratégiai befektetőt szerezzenek a Szerbiai Telekomnak.
A 20 százalékos pakett ára 300 millió eurót kóstál. Mirko Cvetković kormányfő szerint Belgrád nem költségvetési forrásból és nem hitelfelvételből kívánja finanszírozni a részvény-visszavásárlást, ám hogy akkor a választások előtt mégis miből, arról hallgatott. Máskülönben az OTE is kényszerből enged a szerb félnek, és már 2010 decemberében jelezte számára, hogy eladná a részvénypakettjét, a befolyó pénzt pedig adósságcsökkentésre fordítaná.
