Az euróövezeti válság a központi témák egyike Szlovéniában is. A valamikori legfejlettebb jugoszláviai tagköztársaság maga is szembesülni kényszerül azzal a problémával, amivel a többi, jelentős államadósságot felhalmozó euróövezeti állam: a hitelek megdrágulása miatt a költségvetési hiány finanszírozása itt is nehézségekbe ütközik. Két héttel ezelőtt Danilo Türk szlovén elnök is aggodalmát fejezte ki emiatt. Nem meglepő tehát, hogy ez volt a témája a 13. portoroži üzleti konferenciának is.
– Az eurózóna országai közül többen is az idei év utolsó és a jövő év első harmadában negatív gazdasági növekedésre számíthatunk – hallhattuk Joachim Scheidetől, a Kieli Világgazdasági Intézet munkatársától.
2012 folyamán a helyzet lassú javulására számít Scheide, de az év első felében még elkerülhetetlen a recesszió, és várhatóan növekszik a munkanélküliség is. Véleménye szerint az európai központi bank biztosan megemeli az irányadó kamatszintet még az év vége előtt. A német vendég szerint a jövő évre Szlovénia számára 1, Németország számára 0,8, míg az euróövezet egésze számára 0,6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált.
Quentin Peel, a Financial Times németországi tudósítója az euróövezeti válság súlyosbodásáról szólva arra próbált választ adni, hogy vajon a világgazdaság változásának vagyunk-e a szemtanúi? Szerinte az euró mint valuta jóval szilárdabb a valamikori német márkánál. A pénzügyi oszcillációk ellenére, mondta, nem kell tartanunk egy teljes körű világgazdasági összeomlástól. Kitérve az arab országokra is, amelyektől egyesek az euró megmentését remélik, Peel úgy vélekedett, hogy az arab világtól nem várható Európa megmentése, habár dinamikusan fejlődnek és egyre nagyobb gazdasági erőt képviselnek az arab országok.
Dr. Janez Prašnikar szlovén közgazdász a konferencia bevezetőjében kiemelte, hogy eljött a változtatás ideje, a világnak a legnagyobb valószínűség szerint a gazdasági válság folytatódásával kell szembesülnie. Kollégája, dr. Dušan Mramor arról beszélt, hogy a tizenhárom közül még egy konferencia sem zajlott ennyire bizonytalanabb gazdasági helyzetben.
– A válság globalizálódásának a szemtanúi lehetünk, aminek a terjedése elsősorban a politikai döntések függvénye – állapította meg.
– A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a gazdasági növekedést a vállalatok, nem pedig államok valósítják meg – folytatta a gondolatmenetet dr. Erica Bartelsman holland közgazdász. Szavai szerint a gazdasági növekedés kétféle kategóriájáról beszélhetünk: az egyik a technológiai előrehaladás, a másik az emberi erőforrások függvénye. Előadásában az új technológiák és üzleti modellek bevezetésének a szükségességét hangsúlyozta, amelyekkel sikeresen növelhetik a vállalatok a termelékenységüket, figyelembe véve, hogy a piac könyörtelenül kizárja azokat a cégeket, amelyek alulmaradnak a versenyben.
A tanácskozás második napjának központi témája annak a megvitatása volt, különös tekintettel a szlovéniai állapotokra, hogy mennyire vagyunk, lehetünk sikeresek a gazdaság irányításában. A Ljubljanai Közgazdasági Kar tanárai, dr. Janez Prašnikar és dr. Polona Domadenik ismertették a témával foglalkozó közös kutatásuk eredményeit. Ebben a következő érdekes megállapításokra jutottak: a szlovén vállalatok ellenőrző tanácsai tagjainak az egyharmada egyúttal más vállalatok ellenőrző tanácsaiban is tagok voltak. Kutatásuk azt is bizonyította, hogy szoros összefüggés van a politikai háttérrel beválasztott tanácstagok és az adott vállalat gazdasági sikeressége között, azaz az ellenőrző tanácsok politikai pártok által irányított tagjai negatívan befolyásolták a cégek üzleti eredményeit az általuk vizsgált 1996 és 2008 közötti időszakban. 2008 és 2010 között ez a negatív hatás már nem volt szignifikánsan kimutatható, amit a két szakember azzal magyarázott, hogy e két évben csökkent az állami tulajdonban lévő vállalatok száma.
