Az egész világot hatalmába kerítő válsághangulatban igencsak aktuális téma, a szerbiai és azon belül a vajdasági gazdaság 2011. évi első kilenc hónapjának a teljesítménye volt a témája a Vajdasági Gazdasági Kamara (VGK) 11. közgyűlésének, amelyen új elnököt is kapott a rangos testület. Egyhangú szavazással, az érintett tartózkodásával az igazgatóbizottság javaslatára a közgyűlés tartományi kamara élére Ratko Filipovićot választotta meg, aki már hosszabb ideje megbízott elnökként vezette az immár csaknem százéves múltra visszatekintő gazdasági érdekképviseletet.
Az új elnök, mint az ülés messzemenően legaktívabb tagja ismertette – ekkor még megbízott elnöki pozíciójában – a mögöttünk lévő, januártól szeptemberig tartó kilenc hónap gazdasági teljesítményét osztályozó terjedelmes elemzést, melyet a VGK igazgatóbizottsága vitatott meg, és fogadott el két héttel ezelőtti ülésén.
– A világgazdasági színtéren jelenleg akörül folyik a vita, hogy bekövetkezik-e hamarosan az általános összeomlás, s hogy valójában mi is az, aminek a szele már bennünket is elért: új válság, vagy az előző válságnak az továbbmélyülése? E kilenc hónapra szóló elemzés alapján ezekre a kérdésekre nyilván nem adhatunk választ, ám fontos következtetéseket vonhatunk le belőle azzal kapcsolatban, hogy mennyire képes ellenállni a szerbiai és vajdasági gazdaság egy újabb recesszió veszélyének – mondta bevezetőjében Filipović.
Az elemzésben a tendenciák biztatónak tűnnek, a legfontosabb gazdasági mutatók alapján a 2009-es mély völgyből kilépve a legtöbb területen sikerült visszatornáznunk magunkat a 2008- szeptemberi, azaz a világválság kitörése előtti szintre. A bőséges adathalmazból néhány érdekesebb mutatót emelt ki az elnök felszólalásában. Jó hír, hogy a nyári holtponton túllendülve az ipari termelés nő Vajdaságban. A legnagyobb mértékű emelkedést a gyógyszeripar jegyezte, jelentős esés mutatkozott viszont a másik fontos tartományi gazdasági ágazatban, a vegyiparban. A tartomány kivitele tovább nőtt, s 2011 szeptemberére meghaladta a 2008. szeptemberi szintjét is. Ebben jelentős szerepe lehetett a 2010-es kiváló termésnek is. A legjelentősebb kiviteli agrárkultúránk most is a kukorica volt (6,8 százalék), amit a kristálycukor követett (2,6 százalék). A behozatalban első helyen a kőolaj (19,4 százalék) és a földgáz (11,1 százalék) szerepelt. A tartomány külkereskedelmi mérlege csökkent ugyan, de továbbra is nagyon jelentős volt, 2011 első kilenc hónapjában 1 milliárd 200 millió dollárt tett ki. Ebben azonban jelentős tétel, hogy a NIS miatt az egész szerbiai kőolajimport a tartományi külkereskedelmi mérleget terheli.
A VGK 11. közgyűlését megtisztelte jelenlétével Miloš Bugarin, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke és Miroslav Vasin tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkár is. Vasin felszólalásában elmondta, hogy a tartomány hatásköre gazdasági kérdésekben korlátozott, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felelősséget el szeretnék hárítani magukról, e viszonylag szűkebb mozgástéren belül is sokat tehetnek a gazdasági élet fellendítése érdekében. A foglalkoztatási titkár a jelenlegi helyzetben eredményként említette, hogy az utóbbi időszakban Vajdaság területén hivatalosan, azaz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint nem nőtt a munkanélküliek száma, ami azt jelenti, hogy az utóbbi két évben körülbelül ugyanannyian jutottak új álláshoz, mint amennyien elveszítették azt: megközelítőleg 38 000-en. Derűlátásra okot adó tényként emelte ki a titkár, hogy az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a vajdasági beruházási lehetőségek iránti külföldi érdeklődés, az utóbbi két évben a szerbiai invesztíciók 45 százaléka a tartomány területére érkezett.
Legfontosabb eredményükként a csődbe jutott vállalatok talpra állítását célzó, majd azoknak megbízható stratégiai partnert kereső úgynevezett célirányos csődeljárás intézményét nevezte meg, melyet sikeresen induló példák sokaságával igyekezett alátámasztani. (E csődeljárás során a tovább dolgozó vállalat munkásainak a fizetését a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, amíg nem találnak megbízható partnert a talpra állítandó cég számára.) Miroslav Vasin az Óbecsei Mezőgazdasági Kombinátot említette mint e program egyik legfontosabb mintapéldáját, amelyen el fog dőlni, hogy távlatilag sikeres vagy sikertelen lesz-e ez az új csődeljárási forma, amivel kapcsolatban – amint a munkaügyi titkár kiemelte – a régi módszerekhez szokott csődbiztosoknak előzetesen még mindig el kell magyarázni, hogy itt a cél nem a csődbe jutott (vagy juttatott) cég vagyonának az értékesítése majd a vállalat felszámolása, hanem a munkahelyek megőrzése és cég talpra állítása a stratégiai partner segítségével.
Vasin szavai szerint, amint azt az óbecsei eset és a többi példa is mutatja, ezen a téren okunk lehet a bizakodásra.
