Vojislav Koštunica megengedheti magának azt a nagyvonalúságot, azt a fényűzést, hogy kortesbeszédeiben ne jövőképét vázolja fel. Arról szónokol, hogy amíg ő trónolt a miniszterelnöki bársonyszékben, az állampolgárok jobban éltek.
Ha fenntartásokkal is, el kell ismerni, hogy részben igazat mond. Kormányzása idején nyomorúságosan, szegényesen éltünk, most pedig még nyomorúságosabban, még szegényesebben. Ezt támasztják alá a beszédes adatok. Macedónia kivételével az összes utódállamban a pénzromlás üteme mérsékeltebb, a foglalkoztatottság csökkenése alacsonyabb szintű, az átlagbér pedig magasabb, mint Szerbiában. A gazdasági világválság kezdete óta még kifejezettebb Szerbia lemaradása a volt jugoszláv köztársaságok mögött.
A szerbiai gazdasági folyamatok jóval kedvezőtlenebbek, mégha a boszniai Szerb Köztársasággal is hasonlítsuk össze. A boszniai entitás 2008 óta 33,4 százalékkal növelte az ipari termelést, Szerbiában pedig 8 százalékkal visszaesett. Szerbia 2009-ben még az átlagbért tekintve megelőzte a Szerb Köztársaságot, amely az idén szeptemberben azonban már 413 euró átlagfizetést folyósított, 35 euróval többet a szerbiai 378 euróhoz viszonyítva.
A többi gazdasági mutatószám is lehangoló. A Szerb Köztársaságban a foglalkoztatottak száma nem olyan nagy mértékben csökkent, az árak kevésbé emelkedtek, a szerbiai áruforgalom aggasztó visszaesésével ellentétben bővült. A külkereskedelmi árucserében is Szerbia alulmaradt. A boszniai entitás az idén szeptemberben 95,4 százalékos emelkedéssel rekordot döntött, 30,76 millió euró értékben exortált árut és szolgáltatást Szerbiába. A múlt év szeptemberéhez viszonyítva Szerbia a Szerb Köztársaságba 2,5 százalékkal kevesebb, 41 millió euró értékű árut szállított ki. Az összehasonlításban a havi átlagos 212 euróval csak a szerbiai nyugdíjasok jártak jobban. Ezzel szemben a Szerb Köztársaság költségvetése kiegyensúlyozott, a szerbiait pedig tetemes hiány terhelte meg.
Szerbia Montenegrónál is az idén sokkal rosszabb gazdasági eredményt könyvelt el, mi több, az előbbi gazdasági folyamatai igen kedvezőek: fellendült az idegenforgalom, javult a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség, az export jelentősen emelkedett, az áremelkedés mérsékelt, az infláció szeptemberben 3,7 százalék, erről Szerbia csak álmodhat.
Montenegróban az adó és járulék nélkül szeptemberben a nettó átlagbér 477 euró, hozzávetőleg 100 euróval több, mint Szerbiában. Montenegró előrehaladást ért el a külkereskedelmi árucsereforgalomban is. A legtöbb árut Szerbiából importált, második helyen Görögország, a harmadikon pedig Bosznia-Hercegovina állt. Podgorica legtöbb árut Magyarországra, Szerbiába és Görögországba szállított.
Az idegenforgalom felélénküléséhez elsősorban az orosz turisták járultak hozzá, a nyaralók csaknem egynegyede közülük került ki. A szerbiai vendégek száma az év első kilenc hónapjában hozzávetőleg a múlt év azonos időszakának szintjén maradt. Jelentősen nőtt azonban a szlovéniai ( 29,2 százalékkal) és a horvátországi turisták( 36,4 százalékkal) száma.
A szerbiai idegenforgalom jobb eredményt ért el, mint tavaly. A külföldi turisták száma az év első nyolc hónapjában 17,7 százalékkal emelkedett. A turizmus tényleges erejéről azonban akkor kapunk valós képet, ha összehasonlítjuk a jóval kisebb Szlovéniával, amely négyszer több külföldit látott vendégül. A térség idegenforgalmi nagyhatalmának tekinthető Horvátországban 46,6 millió éjszakát töltöttek el a vendégek, s ez a szám elérhetetlennek tűnik Szerbiában.
A pénzromlást tekintve kivétel nélkül valamennyi utódállam jobban áll, mint Szerbia. Macedóniában az idén szeptemberben az árak 0,1 százalékkal csökkentek, elsősorban annak köszönhetően, hogy kevesebbe került az étolaj, a zsír, a gyümölcs, a főzelékféle és az üzemanyag.
Szerbia a legnagyobb mértékben az átlagbért tekintve maradt le az utódállamok mögött, s ennek következtében állandósult a szakemberek elvándorlása. Újabban szerb orvosok tömegesen tiszteletdíjasan a Szerb Köztársaságban dolgoznak. Ez nem szorul bővebb magyarázatra: a szerbiai egészségügyi szolgáltatásban az átlagbér 391, a boszniai entitásban 533 euró.
Ezzel pontot is tehetünk e nem teljes összehasonlítás végére, s ismét átadhatjuk a szót Vojislav Koštunicának.
Hadd döngesse a mellét.
