– Hajlandók-e a görögök elfogadni az EU-csúcson kötött megállapodást, vagy sem? Ha nemet mondanak rá, akkor mi sem fogadhatjuk el azt. A görög nép akarata kötelez bennünket – ezekkel a szavakkal indokolta meg hétfőn este Jeiórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a múlt heti EU-csúcson született megállapodást, amely a görög államadósság mintegy felének a leírásáról és átütemezéséről döntött, s erre kedden reggel – a hétfői megingás lefelé mutató irányát „egyértelművé téve” – máris meredek zuhanásba kezdett a tőzsde. A DAX a nyitást követően már 3,8 százalékos csökkenést mutatott, de a francia CAC– 40 is 3,3 százalékkal kezdett, a londoni FTSE 100 rögtön a nap kezdetén 2,63 százalékot veszített az értékéből. A DAX a déli órákban már 5 százalék körüli mínuszban volt.
A görög népszavazással kapcsolatos hírre nemcsak a piac reagált félreérthetetlen üzenettel, a politikusok is hangot adtak aggodalmaiknak és csalódásuknak, hiszen egy esetleges elutasító eredmény beláthatatlan következményekkel járhat. Erre pedig nagyon, de nagyon jó esély van, hiszen a legfrissebb felmérések alapján a görög lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást. Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget – összegzi az MTI a londoni pénzügyi elemzők keddi helyzetértékelésének a lényegi üzenetét.
A Commerzbank közgazdászai szerint elutasító döntés esetén „aligha lesz elkerülhető” a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint valószínűsíthető, hogy ebben a helyzetben Görögország végül kilépne az euróövezetből – írja az MTI.
Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését, a német politikai körökben is ugyanilyen véleményeket lehetett hallani, bár hivatalos közleményt a kora délutáni órákig még nem adtak közre sem Párizsból, sem Berlinből. A Le Monde szerint aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek? – tette fel a kérdést a francia liberális napilap, amely szerint egy félelmetes forgatókönyv kezd felrajzolódni: a problémáit megoldani képtelen Európa „gyámság” alá kerülhet már a G20-ak csütörtöki és pénteki cannes-i csúcstalálkozója előtt.
Hasonlóan vélekedtek legelső értékeléseikben a német üzleti lapok is. Mind a Handelsblatt, mind a Financial Times Deutschland úgy vélte, hogy a referendum bejelentésével a görög kormány hatalmas kockázatot vállalt, a következmények pedig kiszámíthatatlanok – írja az MTI.
