Marcel Kramer , a Déli Áramlat vezérigazgatója, a gázvezeték tengeri szakaszának megépítésére vonatkozó részvényesi szándéknyilatkozat aláírását követően kijelentette, a projektum nemcsak stratégiai szempontból bír rendkívül jelentőséggel, hanem gazdasági szemszögből is nyereséggel kecsegtet, s ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani.
A múlt héten Szocsiban megtartott befektetési fórumon aláírt dokumentumban a gázvezeték kiépítésében résztvevő nemzetközi partnerek pontosították százalékos hozzájárulásukat. Eredetileg a projektet az orosz Gazprom és az olasz ENI szándékozott fele-fele arányban megvalósítani, később csatlakozott két vállalat, így jelenleg a megépítendő gázvezeték 50 százalékos tulajdonjogát a Gazprom, 20 százalékát az ENI és 15-15 százalékát a francia GDF és a német BASF-Wintershall birtokolja.
Az aláírt megállapodás értelmében South Stream Transport néven futó vállalatot alapítanak, amely a Déli Áramlat tengeren át haladó részének kiépítéséért felel majd. A csővezeték az orosz Novorosszijszk kikötőtől indul és a Fekete-tengeren át, 900 kilométeres tengeralatti szakasszal, a bolgár tengerparton lévő Várna városig halad. Bulgária területén a gázvezeték több részre osztódik. Az északi útvonal Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül Ausztriáig vezet, míg a déli útvonalon Olaszországig szállítanák a gázt. Tervben van a Horvátországot, Macedóniát, Görögországot és Törökországi érintő mellékág kiépítése is. Ily módon a Déli és az Északi Áramlat – az utóbbi a Balti-tengeren át halad – együtt teljes egészében lefedné Európa földgázszükségletét, és ennek következtében azonnal megszűnhetne a gázvezeték-háború Ukrajna és Oroszország között – jelentette ki Szergej Pravoszudov az orosz Nemzeti Energetikai Intézet vezérigazgatója.
A Déli Áramlat kapacitása évi 63 milliárd köbméter lesz. Az 1224 kilométer hosszú Északi Áramlaton keresztül a jövőben évente 55 milliárd köbméter gázt szállítanak majd. Az Északi és a Déli Áramlat építésének egyik fő célja, hogy Oroszország Ukrajna elkerülésével szállíthassa az energiahordozót Európába, mivel jelenleg az orosz gázexport mintegy 80 százaléka Ukrajnán keresztül történik. A Déli Áramlat építését 2013-ban szándékozzák megkezdeni, a vezeték üzembe helyezését pedig 2015 végére tervezik. Ezt követően az ukrajnai csővezeték-rendszerre már senkinek sem lesz szüksége. Kijev már fontolóra vette a helyzetet, hiszen előbb a kormányfő szóvivője az Északi Áramlat átadására úgy reagált, hogy akkor Kijev lebontja saját rendszerét, de a minap Viktor Janukovics már a Déli Áramlat útvonalaként Ukrajnát ajánlotta, mondván, ha a vezeték a szárazföldön halad, akkor ötször kevesebbe kerül.
Günter Oettinger, az EU energiaügyi biztos minapi kijelentése szerint Oroszország a Déli Áramlattal Türkmenisztánra és Azerbajdzsánra gyakorolt politikai nyomással megpróbálhatja rábírni Európát, hogy tegyen le a Nabucco gázvezeték megépítéséről. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom egyik vezetője ezt teljesen alaptalan feltételezésnek tartotta, amelyben nincs logika, mert – mutatott rá – a Déli Áramlat és a Nabucco nem konkurens projektek, mindkettőnek más a célja.
– Mi a megkötött szerződések alapján szállított gáz útvonalát diverzifikáljuk, megosztjuk, és ehhez megvan mindenünk: a gáz, a piac, a szerződések és a partnerek, akik pénteken írták alá a részvényesi szerződést. Ezzel szemben a Nabucco célja a szállítások forrásainak diverzifikálása, de ehhez természetesen gázra van szükség – mondta Alekszandr Medvegyev, majd hozzátette: – Az Északi és a Déli Áramlatot, az ukrajnai gázszállítási rendszert és minden mást összeszámolva potenciálisan még mindig gázhiány várható Európában, ha tovább akar lépni az atomerőművek leállítása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése területén.
