Hiába nyilatkozta a napokban Mirko Cvetković miniszterelnök, hogy Szerbia nem a görög úton jár, a 10-as számú közúti folyosó és a Dél-Adria autóút tenderei mást bizonyítanak. A kiírt 15 útépítési pályázat többségét görög vállalatok nyerték. A szerbiai cégek aszfaltra sem léphetnek a külföldiekkel szemben, mindössze négy útszakasz épül hazai erővel. Pedig tavaly még több lehetőséget kaptak a szerb útépítők a bizonyításra.
A 10-es korridor vajdasági szárnyvonalára kiírt pályázatok zömét, valamint a 10 milliárd dinárt felemésztő 110 kilométeres útszakasz tenderét hazai vállalkozások nyerték. Ugyancsak a belgrádi Energoprojekt munkásai építették a stražilovói alagutat, a batajnicai autóútért járó 40 millió eurós fizetséget pedig a zimonyi Planum és a Ratko Mitrović Dedinje vállalatok számlájára utalják át az év végéig. A Planum emellett még csak a Dél-Adria autóút Ubtól Lajkovacig tartó 12,5 kilométeres útszakasz pályázatát nyerte meg. Ez az egyetlen idén kiírt, külföldről pénzelt tender, melyen szerb cég diadalmaskodott. A többit vitték a külföldiek. A Világbank, az EBRD és európai bankok által finanszírozott munkálatok java görög cégeknek jutott. A magyarázat erre elsősorban az lehet, ahogy ezt a Blic napilapnak Ratomir Todorović, a Planum cég igazgatója nyilatkozta, hogy a hellének dömpingárakkal dolgoznak, a legkedvezményesebb ajánlatokat adják be, s abban reménykednek, hogy munka közben tehetnek majd kiigazításokat. A szerb versenypályázatok legszerencsésebbjei, az Aktor és Terna vállalatok is ennek köszönhetik sikerüket. Számukra odahaza immár alig akad munka, jövedelmük 90 százalékát külföldön szerzik. Elgondolkodtató, hogy mögöttük a Hellén terv révén a görög állam áll.
Ezzel szemben a szerbiai cégek csak önmagukra támaszkodhatnak. Így természetesebben sokkal nehezebben tudnak talpon maradni, mint a nagy hagyományú külföldi társaik. Az sem mellékes körülmény, hogy az elmúlt húsz évben az igazán jelentős hazai építőipari vállalatok csődbe mentek vagy külföldi kézbe kerültek.
