– Három évvel ezelőtt sokkal több mozgástere volt az államoknak, hogy segítsék a gazdasági kilábalást, de ennél fontosabb különbség a válság mostani szakasza és az eleje között, hogy hiányzik a kollektív lendület a válságkezelésből – mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a szervezet éves rendes közgyűlésének megnyitásakor tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, ahol a központi téma a mindenekelőtt az eurózónát, azon keresztül pedig az egész világot fenyegető válság kitörésének a réme volt.
A szakember elmondta ugyanakkor, hogy a piacok hajlamosak túl rövid távon gondolkozni, és sokszor nem veszik észre a pozitív fejleményeket. Példaként említette, hogy az euróövezet perifériájához tartozó államok jelentős reformokat és kiigazításokat hajtottak már végre, és erről a piacok mintha tudomást se vennének.
– Már nem napóleoni időket élünk. Az ilyen lépések időt igényelnek – emelete ki az IMF-vezér.
De pontosan ebből, a időből van a legkevesebb! George Osborne, brit pénzügyminiszter szerint néhány hét maradt az euróövezeti adósságválság megoldását célzó javaslatok kidolgozására.
– Az európai kormányoknak fel kell gyorsítaniuk válságkezelő lépéseik végrehajtását annak érdekében, hogy megelőzzék az újabb pénzpiaci nyugtalanságot – hangsúlyozta Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is a BBC brit közszolgálati rádiónak adott interjúban szombaton.
Ez nincs ellentmondásban a Nemzetközi Valutaalap elnökének a nyilatkozatával, amelyben Christine Lagarde megismételte korábban a világsajtót bejárt kijelentését, miszerint „veszélyes új szakaszába léptünk a válságnak”, s bár még van kiút a világgazdaság számára a válságból, de „ez az ösvény már egyre keskenyebb”.
Lagarde szerint három elem szükséges ahhoz, hogy Görögország sikeresen kilábaljon az adósságválságból. Egyrészt, fenn kell tartani azt a kollektív sorstudatot, amelyet megerősítettek az euróövezeti vezetők júliusi tanácskozásukon. Másrészt, mind Görögországnak, mind az euróövezeti államoknak végre kell hajtaniuk a vállalt lépéseket. Harmadrészt pedig a programok végrehajtásának idejére megfelelő finanszírozást kell biztosítani.
Görögország „rendezett csődjének” lehetővé tétele is felmerült a hétvégén tartott közgyűlésén, az MTI szerint legalábbis erről számolt be több vasárnapi londoni lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva. A „rendezett csőd” alatt nyilván azt kell érteni, hogy előkészületeket kell tenni annak érdekében, hogy a csőd híre ne húzza a mélybe a többi veszélyesen eladósodott euróövezeti országot, mindenekelőtt Olaszországot és Spanyolországot, valamint hogy lehetőség szerint elkerüljék a görög bankok megrohamozásával járó veszélyt a többi pénzintézetre nézve, ami dominóhatást indíthat el.
A brit sajtó név nélkül idézett forrásai szerint 2-3 ezer milliárd eurós „tűzfalat” húznának fel a többi sebezhető eurótagállam köré, megakadályozandó a görög törlesztésképtelenség következményeinek járványszerű továbbterjedését. Ez azt jelentené a The Sunday Times értesülései szerint, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) a jelenlegi 440 milliárd eurós keretét csaknem a hétszeresére növelnék.
